HTML

Boldogok a sajtkészítők

- Következő! … Kereszthalál? - Igen. - Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. - Következő! ... Kereszthalál? - Igen. - Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!... Kereszthalál? - Ó nem. Szabadláb. - Mi? - Engem elengedtek. Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. - Hú! Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! - Nem. Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. - Ó, már értem! Nagyszerű! Nagyon jó, nagyon jó! Hát, kimész az ajtón... - Igen tudom. Ki az ajtón, balra fordulok, fogok egy keresztet. - Nagyon jó, kösz' szépen. Kereszthalál? - Igen. - Jó...

Friss topikok

  • blah blah: vicces ilyen cikkeket visszaolvasni 2012 - "Tragikus esztendőt tudhat maga mögött a kormányoldal. ... (2017.01.21. 19:44) Orbán álma, Magyarország valósága
  • deákferenc89: Ez jó cikk! (2017.01.19. 10:50) Ti mind antiszemiták vagytok!
  • Huffnágel Pista: @Tonohaver_maradtam: @qamba: @Madnezz: @vargánya: @Brix: @maxval bircaman megbízott szerkesztő: @c... (2016.06.12. 17:01) Mire lesz jó a kvóta?
  • mackensen: Én egyetértek az írással. A robotizálás lassan nem csak a kékgalléros, de a fehérgalléros munkaerő... (2016.05.27. 18:45) A feltétel nélküli alapjövedelem feltételei
  • - duplagondol: (Ja, a tanmese lemaradt. Ha ezek a proscriptióval egy Cicerót képesek voltak elintézni, épp mi len... (2016.02.22. 20:22) Gyerekkatonák

Linkblog

Ti mind antiszemiták vagytok!

2016.04.25. 07:00 Ratius

Utálom, ha azt mondják rám, antiszemita vagyok. Kicsit olyan ez, mint amikor azzal gyanúsítanak meg egy társaságban, hogy te fingottál. Pedig nem. Úgy érzem magam ilyenkor, mint az a szép reményeitől búcsúzni kényszerült követségi titkár, aki az én hajdani cimborám mellett kapott helyet egy diplomáciai vacsorán. Barátom elbeszélése szerint a gálavacsora közben furcsa csikarást érzett beleiben, s azt remélve, hogy egy halk és szagtalan gázfelhőtől megszabadulva javul valamit állapota, kicsit fészkelődött székében, majd útjára engedte a felhalmozódott illó-anyagot. Sajnos – mesélte – nem sikerült olyan halkan megválnom a feszítő légbuboréktól, mint reméltem, sőt, az igazat megvallva, igen nagy robajjal hagyta el beleimet a felhőcske. A teremben megfagyott a levegő, s én – fűzte a történetet – döbbent, megbotránkozó szemekkel meredtem asztaltársamra, tudtára adva mindenkinek, kitől származott a képtelen effektus. Hosszú diplomáciai pályafutásom dacára, soha többé nem találkoztam szegény titkár úrral… - tette hozzá kacagva.
Igen, ilyen az, amikor azt mondják antiszemita vagy.

antisemitism2.jpg

Nő a holokauszt tagadóinak és relativizálóinak száma…
Most például kiderült, hogy te is, meg te is, meg te is, ja, nem, te pont nem, viszont te ismét, meg te is, szóval majdnem mind antiszemiták vagytok. Vagyunk. Erre jutottak a Medián kutatói, akik a Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére kimutatták, hogy a magyar társadalom huszonhárom százaléka erősen, tizenkét százalékát mérsékelten antiszemita.
Mielőtt azonban keserves önvizsgálatba fognánk, s fejünkre hamut szórva meakulpázni kezdenénk, kellően vájt fülekkel figyeljünk a Medián sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Az elemzésből ugyanis kiderül valami igen fontos dolog.  
Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő alapítvány kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja az eseményen megjegyezte: a „legszomorúbb és legfelrázóbb” eredmény az, hogy 2003 óta nő a holokauszt tagadóinak és relativizálóinak száma…
Mielőtt bárki félreértené a mondatokat, sürgősen szögezzük le: a holokauszt tagadói és relativizálói az antiszemiták létszámát gyarapítják. Ezt egyebek mellett abból a levélből is tudhatjuk, amelyet néhány nappal ezelőtt Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete írt a Magyar Hírlap főszerkesztőjének, Petán Péternek, illetve néhány más notabilitásnak, Bayer Zsolt Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatán háborogva.
Természetesen nem tisztünk megvédeni Bayer Zsoltot, képes ő arra maga is, az viszont valamennyiünkre tartozik, miféle hamis történelemkép, és miféle beteg társadalomkép optikáján át látja világunkat az elkötelezett izraeli hazafi. Különösen azért tartozik mindannyiunkra, mert most éppen valamennyiünket antiszemitizmussal vádolnak.

antisemitism1.jpg
Példa és párhuzam nélkül?
Nos, a levélből három részletet érdemes ide idézni, három olyan részletet, amely egyébként pontosan rímel Bodnár Dániel kesergésére, s természetesen pontosan megfelel annak a torz világképnek, amelynek alapján a kutatást lefolytatta a Medián.
Ilan Mor azt írja: „… tűrhetetlen, az a tény, hogy ezek a publikációk gondosan kimunkált történelem-tisztogató megjegyzéseket tartalmaznak, a lap olvasóinak egy „alternatív történelmet” mutatva be, amely a Holokauszt, a SOÁ igaz történetének eltorzításához vezet.”
Kicsit később így fogalmaz: „Szintén elfogadhatatlan a szerző kísérlete, mellyel megvádolja a zsidó népet, hogy az valamennyi nem zsidóra ráerőlteti a Soában elvesztett áldozatai és/vagy akkoriban sérelmet szenvedettek emlékezetét és így – állítólag – elhomályosítják a történelem más mártírjainak emlékezetét. Ez a Bayer úr cikkeiben megjelenő „versengő áldozatiság” vagy „fájdalom-versengés” (amint azt a francia filozófus, Bernard Henry-Lévy megfogalmazta) a számos szakértő és politikus által néven nevezett modern antiszemitizmushoz sorolható.”
Végezetül hangsúlyozza: „Teljes mértékben elfogadhatatlannak találom ezeket a cikkeket, melyek nemcsak relativizálják a Soát, ezt a történelemben példa és párhuzam nélkül álló bűnt…”
A rögeszmecserék során persze nem lehet konszenzusra jutni, de az efféle vitáknak nem is az az értelme, hogy meggyőzzük a másikat, inkább csak az, hogy rögzítsük a magunk álláspontját. Szögezzük tehát le, mit gondolunk mi minderről.

anti-semitism_5.jpg
Hogyan válhatunk antiszemitává?
A Soa – vitathatatlan szörnyűsége dacára – nem példa és párhuzam nélkül álló bűn. Aki mégis ezt állítja, az nem csak a történelmi tényeket látja ferdén, de maga teremti meg a „fájdalom-versengés” origóját. A példa és párhuzam nélkül álló bűn ugyanis szükségszerűen együtt jár példa és párhuzam nélkül álló fájdalommal. Igazi fedáksári. Nem megkontrázható. Aki pedig erre a konstrukcióra azt mondja, hogy hülye vagy, barátom, fordulj pszichológushoz, az ugye „számos szakértő és politikus által” néven nevezve, afféle korszerű antiszemita lesz.
Hogy persze honnan veszi meggyőződését az a „számos szakértő és politikus”, azt sem innen, sem máshonnan nem tudjuk meg. Leginkább arra gyanakodhatunk, hogy olyan szakértők és közszereplők ezek, mint Bodnár Dániel vagy Ilan Mor, akik szeretnek eljátszadozni a maguk áldozatiságával. Aki pedig nem akar részt venni ebben a halottak között matató, perverz nekrofíliában, az ugye nyomban antiszemita lesz.
Mint ahogyan antiszemita lesz az is, aki így vagy úgy hozzájárul a „Holokauszt, a SOÁ igaz történetének eltorzításához”, s az igaz történet helyett „alternatív történelmet” mutat be, vagy fogad el. És akkor itt jelentsük ki elég nagy nyomatékkal: olyan, hogy igaz történelem, egyszerűen nem létezik. A történelmi elbeszélés nem igazság vagy hamisság kérdése, hanem hangsúlyok és problémafelvetések összessége. Az, hogy egy történész, mit tart fontosnak egy eseménysorból, az nem az eseménysortól függ, hanem a történész egészen más irányú meggyőződéseitől, például a világnézetétől. Hogy valaki, mondjuk, a szellem önmagára ismerését látja meg a történelemben, mint Hegel, vagy az osztályharcok láncolatát, mint Marx, az gyakorlatilag független attól, hogy valójában mi is történt.  Persze lehet képtelen meséket írni úgy, hogy azt történetírásnak hazudja a szerző, de azért az, aki nem úgy látja a holokauszt történetét, annak okait és összefüggéseit, mint ahogyan azt a „példa és párhuzam nélkül álló bűn” narratívájának hívei igyekeznek megmutatni, nos, ők csak ezért nem lesznek antiszemiták. Máskülönben persze lehetnek.  
És mindezt azért érdemes elmondani, mert úgy tűnik, a magyar társadalom fokozódó antiszemitizmusa nem a társadalom attitűdjének változását tükrözi, hanem az antiszemitizmus egyre szélesebb értelmezését mutatja. Ma már nem pusztán a zsidókat nem kedvelők az antiszemiták, hanem a holokauszttagadók, a holokauszt történetét másképp látók, a zsidó államot kritizálók, a zsidóság története iránt érdektelenséget mutatók, vagy esetleg azok is, akik szerint beteg és embertelen dolog egy vallási hagyomány nevében megcsonkítani a fiúgyerekeket…
Pedig valószínűleg ők nem is antiszemiták, illetve ebbéli véleményeiktől függetlenül azok, vagy nem azok.

 

11391504_926514707389563_8885290071758443750_n.jpgTi mind egyéniségek vagytok!
Ti mind különbözőek vagytok!
Mindent magatoknak kell megoldanotok!
Nektek önállóan kell gondolkoznotok!
Nem kell követnetek engem!
Nektek nem kell követni senkit sem!
…de talán a Boldogok a sajtkészítők blogot a facebookon mégis…

 

 

 

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/api/trackback/id/tr168660730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.04.25. 09:55:36

Gyerekkoromban az egész Holokauszt téma csak ténye szintjéig volt emlegetve. Senki sem foglalkozott vele, csak egy történelmi adat volt, mint pl a finn-ugor elmélet, vagy Amerika felfedezése. Később persze kiderült, hogy a magyarság eredete sehogyan sem fér bele az oktatott anyagba, meg aztán Amerikában is járt fehérember Kolombusz előtt, és ha így van, akkor logikusan elgondolkodik más "tényeken" is az ember.

Polgárpukkasztó időszakomban jó buli volt beszólogatni kopasznak, kövérnek, sántának, és akár zsidónak is, bár ennek semmi köze sincs a jólmegfontolt véleményalkotáshoz, a kamaszok már csak ilyenek. Semmi értelme olyasmivel revolverezni, amihez nincs céltábla, vagy senkit sem zavar annak ténye. Cigányozni nemigen szoktunk, azzal szemben nemsokan tiltakoztak, nem lett volna értelme.

Amikor bevezették a Holokauszt-tagadás tilalmát, valójában épp az ellenkezőjét érték el, mint a törvény szövege szerint hivatott lett volna (persze lehet, hogy ez volt a cél). Ha ugyanis a Holokauszt egy történelmi tény, akkor a tagadása valójában a tagadót teszi nevetségessé, tehát önmaga karikatúrája lesz.

Mennyire életszerű, hogy megváltozik a fű színe attól, hogy Gipsz Jakab lilának látja? Az már érdekesebb, hogy miért kell megbüntetni Gipsz Jakabot azért, mert szerinte a fű lila? Talán tényleg az, és félő, hogy más is átértékeli korábbi meglátását? Meg kell vizsgálni objektíven és bizonyítani, hogy kinek van igaza. Esetleg kiderül, hogy bár mindenki ugyan olyannak látja, de mindenki másmilyen néven nevezi ezt a színt? Esetleg fűnek nevezik mindenütt a földszinten burjánzó növényzetet, de valójában egészen másról beszélnek? Az lenne a baj, hogy a kétféle valóság összevetéséből kiderül, hogy valójában más színű, más fajú növényekről beszélünk, bár valójában egyik sem fű? És ha már itt tarunk, akkor egy triviálisnak mondható tény valóságtartalma hogyan juthat el a vita-tagadás-büntetés szintjéig? Ha mind tényében, mind mértékében egyértelműen bizonyítható, akkor miért nem tesszük újra, és újra, amikor felvetődik, mint ahogyan nem jogi kérdés a 2x2 eredménye. Minden generációnak újra és újra bebizonyítják az iskolában, hogy a szorzótábla tételesen kiszámolható eredményeket tartalmaz, és nem azért kell bemagolni, mert hamis adatokat tartalmaz, hanem mert így a mindennapokban könnyebben boldogulunk.

Persze tovább is gondolható. Egy objektívnak ismert tény vizsgálatának tiltása több okra is visszavezethető. Vagy a bizonyításban van bukfenc, és valaki esetleg rájön, hogy Akhillesz mégiscsak utoléri a teknősbékát, vagy a tiltás tényével való ellenérzés gerjesztése a cél, ami azután egyébb célokra felhasználható társadalmi feszültséget eredményez. Végülis az olyan társadalomszervezetek, amik az ellenségképre, az ellenállásra, a dacra épülnek, mert nincs bennük meghatározható közös nevező, nos nekik feltétlen szükségük van az ellenségképre, ha vannak valóban, ha nincsenek.

Éhes ló 2016.04.25. 10:38:34

Jó post.
Ritka esemény ez az zindex blogszférájában.

Nohát 2016.04.25. 16:27:39

Hülyeség, senkinek nem bizonyítják a 2x2-t, meg a fű színét sem. Te most tényleg ilyen axiómákat akarsz szembeállítani egy történelmi eseménnyel, amit bár próbálhatsz megkérdőjelezni, de tény, hogy a világ nagyobbik része ugyanúgy nem kérdőjelezi a holokausztot meg, mint te a 2x2-t.
Az talán hiba, hogy megtiltják a belekérdezést, de ez nem logikai vagy történészi kör, egy történész kutathatja a holokausztot, legfeljebb kiröhögik egy konferencián, ha egyáltalán meghívják előadónak. Amit tiltanak, az a közösség elleni izgatás paragrafus alatti terület, hogy a kisnácik ne ugráljanak már, hanem tanulják meg a 2x2-t.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.04.26. 08:10:45

@Nohát:
"senkinek nem bizonyítják a 2x2-t"
- Tévedsz, bizonyítják, persze még elsőben, hogy megértsék a gyerekek, hogy a matematika nem a vélemények tudománya. Erre nyilván senki sem emlékszik felnőttként, de attól még így van.

"axiómákat akarsz szembeállítani egy történelmi eseménnyel"
- Az axióma nem bizonyítható triviális tény. A szorzás eredménye nem axióma, mert bizonyítható.
- Nem szembe-, hanem párhozamba állítottam. Talán nem voltam egyértelmű, de ez volt a cél.

"próbálhatsz megkérdőjelezni"
- A kommentemben nem tértem ki a dologgal kapcsolatos véleményemre, csupán próbáltam rámutatni a témával kapcsolatos anomáliákra, mint a tiltás értelmére, vagy a vele kapcsolatban értelmes emberekben megfogalmazódó kérdésekre. Nem az a téma ugyanis, hogy bizonyos események voltak-e, vagy sem, vagy a mértékük vitatható-e, vagy sem, hanem a vitathatóság tényéről, a vizsgálatok, kutatások eredményének publikálhatóságáról, vagy a vizsgálódó megítéléséről, pusztán a tényszerűen bizonyítható talált eredmény alapján.

"de tény, hogy a világ nagyobbik része ugyanúgy nem kérdőjelezi a holokausztot meg, mint te a 2x2-t"
- És ezzel nincs is semmi baj. A baj az. hogy ha valaki mégis megteszi, akkor annak nem bebizonyítják, mint kézenfekvő tényt, hanem pofánverik, mert nem fogadja el gondolkodás nélkül a hivatalos állásfoglalást. Ez így nem segíti a töürténelem helyes megítélését, ami valakiknek jó lehet, de a tényszerűségnek semmiképp sem.

"legfeljebb kiröhögik egy konferencián, ha egyáltalán meghívják előadónak"
- Tehát lefordítva, ha a kutatásainak eredménye nem esik egybe a kívánatos megítéléssel, akkor nem hívják meg (agyonhallgatás), ha meg valahogy mégis, akkor a kutatási eredményeinek objektív mérlegelése, személyének tiszteletbentartása helyett kiröhögik. Hát, ez aztán tényleg kutatókhoz méltó viselkedés.

"Amit tiltanak, az a közösség elleni izgatás paragrafus alatti terület, hogy a kisnácik ne ugráljanak már, hanem tanulják meg a 2x2-t. "
- Ezzel a céllal nem is lenne semmi bajom. Az ellenvéleményem azon alapszik, hogy a törvény megalkotói állítólag tanult jogászok, tiszteletreméltó emberek, mégis kocsmai hőbörgés szintű "jog"szabályt alkottak, egybemosva a fanatikus barmokat az érdeklődő kutatókkal.

Összességében tehát a kérdés még mindig nyitva áll. Ha egy dolog tényszerű, akkor az újra és újra bizonyítható, mint a Püthagorasz-tétel, nem kell törvényben védeni. Amit kell, az nem tényszerűség, hanem iránymutatás, ami ebben az összefüggésében épp nem megerősíti a megítélést, hanem megkérdőjelezi annak valóságtartalmát. Ez még mindig nem állásfoglalás, csupán egyszerű logikai össezfüggés.

Mohácsi Zoltán 2016.11.27. 11:08:08

@F.M.J.: '67-ben születtem, ennek megfelelőn a hetvenes-nyolcvanas években oktatódtam.
Nagyon sokáig felháborított az antiszemitizmus továbbélése. A holokauszt relativizálását pedig baromságnak tartottam. Az antiszemitizmus kifejeződésének.

Ahogy értem (öregedtem), a liberális szemléletem úgy csúszott egyre inkább a konzervatív értékek felé. S úgy kérdőjeleződött meg a liberalizmus értékrendje, és annak felismerése, hogy a liberalizmus jobbára csak addig liberális, amíg a saját maga által értéknek tartott dolgokról van szó. A másság tisztelete közben egyáltalán nem tiszteli a magáétól eltérő másságot.

Eszmélésem idején a figyelmem mintegy véletlenül rávetült a holokauszt kérdésére. Nem vagyok történész. Értelmiségi sem vagyok. De az a felismerés, amit ebben a bejegyzésben olvastam, tudniillik, hogy a történelem hatalmas mértékben függ annak tanulmányozójától, világnézetétől, engem is megrendített.
E felismerés hátterén már támadt bennem érdeklődés a holokauszt-értelmezésekkel szemben is. Beszereztem, elolvastam ezt-azt, amihez hozzá lehetett jutni.
Igazából nem tettem igazságot magamban,csak megismertem egy alternatívát. Nem tűnt értelmetlennek és légből kapottnak. Nem is győzött meg teljesen.

Azonban a holokauszt-törvény megszületése roppant komoly gyanút keltett bennem annak hivatalos lefolyásával és értelmezésével szemben. S persze nem tudott nem eszembe jutni: ha mondjuk a magyarság pártus-sumér-hun-bármi-mivoltát-medencei tartózkodását, , örök kárpát tagadó törvényre miképpen reagálna a liberális közvélemény?
Avagy a bácskai magyar-irtásból, az Ukrajnában éhen halt milliókból, a kipusztított észak-amerikai indiánokból, az örmények genocídium áldozataiból miért nem vált soha identitás igazoló státuszszimbólum?

Szóval a holokauszt-törvény nálam az ellenkezőjét érte el, mint amit el akartak érni vele: ha kutatni ugyan szabad, de ha a kutatáseredménye ellene mond a hivatalosan elfogadott adatoknak, akkor kussolni kötelező, nos, akkor részemről biztos vagyok benne, a kikényszerített igazság biztosan nem úgy igaz!
S mert nem úgy igaz, azért kell ezerrel nyomni minden lehetséges eszközzel és fórumon, hogy de bizony, mégis, így és csakis így történhetett. És ezért kell elhallgattatni azt, aki a hivatalos véleménynek ellene merészel szólni. A rohadt antiszemitáját neki!

S útközben elolvastam Finkelstein-könyvét is, amiben azt fejtegeti, hogy a holokauszt iparrá vált, csudálatos bevételi forrássá („A holokauszt-ipar”).
Teszem hozzá, az antiszemitázás pedig, ahogyan fasisztázás is, fegyverré azoknak kezében, akik tuti megmondhatói, ki az, és ki nem az!

S mondom mindezt úgy, hogy az a dédnagypapámat még Mertz-nek hívták, és ezen az ágon a nagypapámig a fülcimpa sokkal lejjebb helyezkedett el, mint az orr-vég. S nem vagyok származás-mazochista.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.11.28. 06:45:30

@Mohácsi Zoltán: Én is ehhez a generációhoz tartozom. Ha emlékeim még nem ködösültek el teljesen, akkor nálunk még csak este volt TV, fekete-fehérben, az is vagy érdektelen, vagy valami tévéfilm. Hétvégenként adtak kevés kiegészítést, de technikai okok miatt 24 órás multimédiás agymosásról szó sem lehetett. Talán ezért fordul elő a ma középkorú generációnál nagyobb számban a gondolkodás, mint az ifjabb nemzedéknél. Ez nem generációs ellentét, hanem történeti következmény. Az ifjabb nácikkal is az a legnagyobb baj, hogy nem jól megalapozott ellenérzéseket táplálnak, hanem fanatikus alaptalan gyűlöletet a hétköznapi zsidókkal szemben, pedig rajtuk többnyire semmivel sem lehet több szemétséget számon kérni, mint akármelyik másik faj képviselőin.