HTML

Boldogok a sajtkészítők

- Következő! … Kereszthalál? - Igen. - Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. - Következő! ... Kereszthalál? - Igen. - Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!... Kereszthalál? - Ó nem. Szabadláb. - Mi? - Engem elengedtek. Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. - Hú! Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! - Nem. Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. - Ó, már értem! Nagyszerű! Nagyon jó, nagyon jó! Hát, kimész az ajtón... - Igen tudom. Ki az ajtón, balra fordulok, fogok egy keresztet. - Nagyon jó, kösz' szépen. Kereszthalál? - Igen. - Jó...

Friss topikok

Linkblog

Extraprofit a szakadék szélén

2009.09.04. 10:15 Ratius

- A klímaváltozás gyorsul,
a világ a szakadék felé rohan -
jelentette ki csütörtökön
a genfi Klíma Világkonferencián
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.
 
Szegény, szegény Ban Ki Mun, óh, te szegény ENSZ-főtitkár, és vele együtt óh, ti szegény, szerencsétlen környezetvédők. Hát ti valóban azt hiszitek, hogy csak azért, mert néhány évtized alatt gyökeresen megváltozik Földünk éghajlata, csak azért, mert hamarosan eltűnik a sarki jégtakaró, kipusztul néhány állatfaj, csak azért, mert megemelkedik a tengerek szintje, s beláthatatlan módon megváltoznak az óceáni áramlatok, mert itt-ott melegebb, máshol hűvösebb lesz, csak azért, mert néhány millióan éhen halnak, megfulladnak, vagy belepusztulnak az újonnan terjedő betegségekbe, szóval, ti tényleg azt hiszitek, hogy néhány ilyen csekélység kedvéért a világ vezető gazdasági tényezői lemondanak akár egy dollárnyi profitról?  Nem, barátaim, tévedtek!

 
Hiába kiabálja tele a sajtót az ENSZ lelkiismeretes főtitkára a várható veszélyekkel, hiába beszél minden tudós és szakember a közeledő katasztrófa rémképéről, a gazdaságot ez nem érdekli, és nem is érdekelheti. A mindannyiunkra leselkedő veszélyek ugyanis eltörpülnek a gazdaság uraira váró lehetőségekhez képest.
 
Hiszen mit jelent, mondjuk a tengerszint-emelkedés a nagytőkének? Gátépítéseket, sőt sokvárosnyi új épületet, hatalmas építőipari beruházásokat, s az új városokkal együtt építendő új utakat, kikötőket, vasutakat… Monumentális vállalkozás. Monumentális profittal.
Mit jelent a sarki jég elolvadása? Rövidebb hajózási utakat, új olaj- és gázmezőket, talán új bányakincseket, s velük együtt hatalmas új ipartelepeket, finomítókat, kikötőket. Monumentális vállalkozás. Monumentális profittal.
Vagy mit jelent az éghajlat megváltozása, mit jelent a lakhatatlan területek bővülése, az éhínségek, betegségek terjedése? Mi mást jelentene, mint új népvándorlást? S az új hazát keresőknek ismét nagyon sok mindenre lesz szükségük. Elsősorban persze szükségük lesz fegyverekre, hogy elűzzék az őslakókat a kedvezőbb adottságú területekről, s természetesen az őslakóknak is szükségük lesz néhány tankra, repülőre, bombára és miegymásra, hogy megvédelmezzék magukat. Talán már kár is megismételni: monumentális lehetőség, monumentális profittal.
 
Nem sorolom tovább. Sok közgazdász kimutatta már, hogy egy-egy természeti vagy környezeti katasztrófa kimondottan hasznos az érintett állam GDP-je szempontjából. Munkát ad mindazoknak, akik az elhárításban, a károk helyreállításában, a terület újjáépítésében részt vehetnek. S általában a kár nem áll arányban a várható profittal. Na, igen, néhányan, néhányszázan, néhány ezren, néhány millióan meghalnak, elszegényednek, mert megszűnik a létalapjukat jelentő környezeti tér, és igen, a vállalkozásban részvevők profitját valóban a közösség – nyilván az állam, persze az adófizetők pénzéből - fizeti, de mit számít ez, ahhoz a kimagasló nyereséghez képest, amit a tőke bezsebel?
 
Jó, ha világosan látjuk: a fenyegető klímaváltozás előnyök tömegét kínálja mindazoknak, akik a szerencsés oldalra születtek. Olyan változások előtt áll világunk, amely talán csak a nagy földrajzi felfedezések korához lesz hasonlítható. Minden meg fog változni: máshová költöznek a népek, máshol húzódnak az országhatárok, máshová kerül a világgazdaság központja, máshol lesznek a tengerpartok, az erők és a sivatagok, a művelhető és művelhetetlen területek, a vízben gazdag és az aszályos vidékek, és mindezért máshol élnek majd a szegények és a gazdagok. És akik most gazdagok – legyenek népek, országok, trösztök, vagy egyének – gazdagodni fognak a változások által. Akik pedig most szegények, tömegesen pusztulnak majd bele a klíma átalakulásába.
 
És, aki most azt hinné, hogy olcsó cinizmus mindaz, amit írok, az gondolkozzon el a tőke természetén! Nem arról van szó ugyanis, hogy a vállalkozásokat gonosz emberek vezetik, hanem arról, hogy rá vannak kényszerítve arra, hogy a lehető legnagyobb profitot teremtsék elő. Mindegy milyen áron. Ne feledd el, hogy amikor Henry Ford – szociális érzékenységtől vezettetve - néhány centtel megemelte munkásai bérét, a Ford művek részvényesei beperelték, hogy herdálja a vállalat pénzét! Meg is nyerték a pert! Ugye sejthető, hogy a mai nagyvállalatok mögött álló tulajdonosi testületek, a nagy nyugdíj-, biztosítási- és befektetési alapok, sem akarják, hogy pénzük a hülye környezetvédelmi szempontok miatt kevesebbet profitáljon. és persze az államok, a kormányok sem igazán érdekeltek a klímaváltozás megfékezésében. Legalábbis azok nem, amelyek nyertesei lehetnek az átalakulásnak, tehát a leggazdagabbak. Még, ha a nagyvállalatok közvetlen befolyását, a korrupció lehetőségét elvileg kizárjuk, akkor sincs miért csökkenteniük vállalkozóik profitját, nincs miért növelniük a munkanélküliek körét, nincs miért részt venniük a környezetvédelem programjaiban, nincs okuk arra, hogy fellépjenek a klímaváltozás ellen. A tőke természete az, ami miatt csak álmokat kerget az ENSZ jószándékú főtitkára.  
 
A kérdés nem az, tehát, hogy meg tudjuk-e fékezni a klímaváltozást, hiszen persze, hogy nem tudjuk. A kérdés az, hogy egyénként, vagy közösségként hol talál bennünket az átalakulás. A kérdés az, hogy azok között lesz-e a magyar nép, vagy azok között leszel-e te, kedves olvasó, akik nyertesei a változásnak, vagy azok között, akik a vesztesei lesznek. Magyarország ma viszonylag gazdag állam. Lehetne éppen a nyertesek között is.
 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/api/trackback/id/tr501359477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bukowszky · http://bukowszky.blog.hu 2009.09.04. 10:43:42

igen, pontosan erről kellene beszélni a sok baromság helyett.

csak talán az a baj, hogy a lelkes, de rettenetesen álszent, hiteltelen, hippi (ál-)környezetvédők ezt az egész témát kellőképpen lejáratták a 90-es években ahhoz, hogy ma már ciki legyen ilyesmiről beszélni

no meg ugye a nem teljesen megalapozott riogatás, farkas-kiáltás is megtette az előre látható hatását.. ma már egy cunami, hurrikán-sorozat, stb egyáltalán nem hat meg senkit, és végképp fel sem merül, hogy az egyszeri John Doe bármiről is lemondjon..

sőt, még akik felfogják, hogy komoly gondok jönnek, elsősorban is úgy védekeznek, hogy még jobban nekilátnak teperni a mókuskerékben, hogy előnyösebb pozícióban és még vastagabb pénztárcával érje őket az armageddon...

ezek a vadállatok tényleg elhitték, hogy a pénzt meg lehet enni.

de a peta, greenpeace és az összes többi, nagyon is nyilvánvalóan a nagytőkések által kitalált, pénzelt és irányított szervezetek a legmocskosabb árulói ennek a történetnek.

oatBXL · http://blog.osztrogonacz.com 2009.09.04. 13:09:33

Azt hiszem az idén még nem olvastam ilyen jó, tömör de mindent elmondó írást sehol.
Jó lesz elolvasni 10 év múlva, húsz év múlva, de nem lesz jó látni mennyi minden megvalósult.

csikosarpi 2009.09.07. 09:53:35

Igen, ez a poszt nagyon rendben van.

Bogyó 2 2009.09.10. 09:23:14

Félelmetes amit írtál. De főleg azért, mert nem tudom cáfolni. Szeretném hinni, hogy nem igaz, de nincsenek ellenérveim.
Az ember tényleg kezdi elhinni, hogy csak az utolsó mondat nyújthat vigaszt. De a világgazdasági súlypontok Ázsia felé történő tolódásával ez is veszni látszik.