HTML

Boldogok a sajtkészítők

- Következő! … Kereszthalál? - Igen. - Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. - Következő! ... Kereszthalál? - Igen. - Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!... Kereszthalál? - Ó nem. Szabadláb. - Mi? - Engem elengedtek. Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. - Hú! Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! - Nem. Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. - Ó, már értem! Nagyszerű! Nagyon jó, nagyon jó! Hát, kimész az ajtón... - Igen tudom. Ki az ajtón, balra fordulok, fogok egy keresztet. - Nagyon jó, kösz' szépen. Kereszthalál? - Igen. - Jó...

Friss topikok

Linkblog

Mire lesz jó a kvóta?

2015.09.23. 08:12 Ratius

Általában nem kedvelem a kvótákat, minden szempontból a valóság megerőszakolásának tartom az efféle ötleteket, most az egyszer azonban a leghatározottabban kvótapárti vagyok. Mert bár igaza van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, aki hétfőn Prágában azt nyilatkozta: „Ábrándokat kerget az Európai Unió, ha azt gondolja, hogy a kötelező kvótarendszer megoldhatja a migrációs válságot”, ugyanakkor a kvóta – hadd tegyem hozzá – meglepően sok problémánkat megoldhatja. Na, pont a jövevényeket nem fogja megállítani, annyi baj legyen!

assimilation_7.jpeg
Illiberális ötlet
Kezdjük talán azzal, hogy a kvótarendszer igazi illiberális ötlet. Nem is értem igazán, miért berzenkedik ellene miniszterelnökünk. A kvóta ugyanis mindent tagad, amit az individuál-liberális dogma helyesnek, fontosnak, értékesnek tart. Viszont mindazt képviseli, amit a közösségi gondolkodás, a nemzeti szemlélet, a szociális igényeket az egyén követelései elé helyező nézőpont érvényesnek állít.
Ha nem is először, ha nem is példa nélkül, de a migráns-kvóta ügyében igen határozottan fordul szembe Európa a liberális dogmával, vagy pontosabban a valóság falán koppanó liberális vaskalap okozott olyan sérülést viselőinek, hogy íme, felismerték: a még több szabadság nem minden esetben, és főleg nem mindenkinek megadva viszi előre közös dolgainkat.
A menekült-kvóta ugyanis csak akkor értelmezhető, mert csak akkor érvényesíthető, ha három fontos feltétel teljesül vele kapcsolatban, három tősgyökeres illiberális feltétel.

assimilation4.jpg
Feltételek
Elsősorban kényszerítő erővel kell helyben tartani a migránsokat. Annan nyilván semmi értelme nem volna, hogy a kijelölt lakóhelyről minden különösebb következmény nélkül el lehetne költözniük. Ezt egyébként az ötletgazdák is felismerték. Az európai külügyminiszterek értekezletét megelőző híradások már arról szóltak, hogy a terv szerint az, aki elhagyja a kvóta által szabott lakóhelyét, kiutasítható az Európai Unióból.
A másik tényező – amiről egyelőre nem esik szó, de tulajdonképpen pont ennyire magától értetődő – az lenne, hogy a kvóta nem pusztán országok között, de országokon belül is megvalósítható. Ha ugyanis Németország, Hollandia és Svédország joggal berzenkedik az ellen, hogy az összes bevándorló náluk óhajt letelepedni, akkor ugyan, miért ne tiltakozhatna ugyanilyen joggal Budapest, Berlin, vagy Koppenhága az ellen, hogy – az Európai kvóta szerint az adott államra eső – összes jövevény az ország leggazdagabb településén, többnyire a fővárosban akarjon otthonra találni. Ha pedig egy állami közösség értelmes tiltakozását el kell fogadnunk, akkor egy városi, megyei, települési közösség érvelését sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Amennyiben tehát van európai kvóta, kell, hogy legyen települési kvóta is, amely az egyes államokon belül, az egyes települések között osztja szét a bevándorlókat.
Végezetül a harmadik, bevallom szívemnek legkedvesebb, feltétel az, hogy semmiféle szempont alapján nem mérlegelheti az Európai Unió azt, hogy a kvóta – az egyes nemzetállamokon belül – kikre vonatkozik, és kikre nem. Nehéz ugyanis a jövevények körét annál pontosabban meghatározni, mint ahogyan a hétköznapi tapasztalat meghatározza. A kvóta nem vonatkozhat azokra a honfoglalókra, akik a 2015. év folyamán léptek az Unió területére, sem azokra, akik 2014. óta jöttek, hanem mindazokra vonatkoznia kell, akik bevándorlóként élnek Európában. Pontosítsuk ezt a kifejezést: bevándorlóként, azaz idegenként, azaz a mieinktől eltérő szabályok szerint, azaz valami alternatív szociokulturális örökséget hordozva élnek közöttünk. Egyszóval, ha van kvóta, akkor az bármelyik problémás közösségre kiterjeszthető.
Valami ilyesmit pedzegetett egyébként a miniszterelnök is, amikor azt vetette föl: „Magyarország nem kéri, hogy osszuk szét Európában" a hazai cigányságot.
A kvóta létéből ugyanis logikailag csak az következhet, hogy minden országnak joga lesz a problémás embercsoportok felbontására, szétszórására, a gettók, a no-go negyedek, a putritelepek felszámolására, mégpedig éppen úgy, ahogyan az európai politikusok a migráns-kvótát elképzelik: kötelező lakhely kijelölésével.

assimilation5.jpg
Ember és környezet
Eddig a feltételek. És, hogy mindez miért pompás jövőkép, azzal kapcsolatban hadd idézzem egy nem túl régi bejegyzésem néhány mondatát: „ha itt akarsz élni, ott laksz, ahol mondjuk. Sajnos rád nem vonatkozik a költözködés szabadsága. Mint említettem, nem akarjuk, hogy bandába verődjetek, ezért szét fogunk szórni benneteket Európa összes falujába, hogy lehetőleg ne is találkozzatok egymással. Tudod, így könnyebb lesz az asszimiláció. Fiaid már nem is fogják beszélni a te nyelvedet, csak a barnább bőrük fogja emlékeztetni őket arra, hogy bevándorlók. De mivel lakóhelyükön más bevándorló nem lesz, az ő gyermekeik, unokáik, már egész világos bőrrel születnek. Néhány évtized múlva már nem is lesz feltűnő, csak furcsa egzotikum.”
Azért itt most azt is hozzátenném, hogy az asszimiláció valóban és egészen pontosan így működik. Ma már számos kiváló kutatás – egyebek mellett Zimbardo fantasztikus stranfordi börtönkísérlete – bizonyítja, hogy az ember nem csak, vagy nem elsősorban szilárd egyéniség, hanem inkább olyasféle lény, amely a változó viszonyokhoz alkalmazkodva alakítja ki, illetve formálja meg újra és újra személyiségét. A legtöbben azért gondolják magukat jellemes embernek, mert elég jól kontrollálják a környezetüket, azaz eleve kerülik azokat a helyzeteket, ahol a számukra komfortos és hiteles létezéstől eltérő módon kellene vagy lehetne viselkedni.
Azon szerencsések közé tartozom, akiket Popper Péter tanított, s éppen ő volt az, aki először hívta föl a figyelmemet az egyén és környezetének szoros kapcsolatára. Ausztráliát bűnözőkkel népesítették be, mégis az ott lakók többsége derék farmer lett – mondta. A viselkedés, a személyiség, az ember – ma már elég pontosan tudjuk – társadalmi kontextus függvénye. Vannak helyzetek, amelyek annyira erősek, hogy felülírják jellemző viselkedésünket, és személyiségjegyeinket. Ide idézek Malcolm Gladwell Fordulópont című kötetéből egy gondolatot: „A minket közvetlenül körülvevő társadalmi és fizikai világ jellege – az utcák, amiken járunk, az emberek, akikkel találkozunk – igen nagy szerepet játszik annak meghatározásában, hogy kik vagyunk, és hogyan cselekszünk.”

assimilation3.jpg
Barátok, közellakók
És hogy mindez miképpen függ össze a kvótával, azzal a lehetőséggel, hogy nem európai módon szocializált közösségeket asszimiláljuk, nos, arra is választ adnak az elmúlt évtizedek kutatásai. Tudjuk például, hogy – ismét Gladwellt idézem – „amikor az afroamerikaiak száma egy adott kerületben elért egy bizonyos pontot – mondjuk 20%-ot – a szociológusok hirtelen fordulat, a járványszerűen jellemző kiköltözés jelenségét figyelhették meg: a még ott élő fehérek szinte azonnal, mindahányan egyszerre elköltöztek a környékről.” Hasonló jelentősége van annak a megfigyelésnek, hogy amikor a magasan képzett emberek lélekszáma egy adott lakókörnyezetben 5% alá csökkent, akkor számos deviáns viselkedésforma robbanásszerűen jelenik meg. Általában úgy tartják, hogy amennyiben a magas társadalmi státuszú lakosság aránya 2,2 százalékkal csökken, azaz 5,6-ról 3,4-re, akkor például az iskolákban a kimaradások aránya, a gyermeklányok szülési rátája és más devianciák a duplájára nőnek.
Környezetünk – hadd húzzam alá még egyszer – elképesztő erővel hat ránk. Egy közismert kísérlet szerint barátaink 88 százaléka ugyanabban az épületben lakik, sőt, ezeknek a fele a megkérdezettel azonos emeleten. Egy másik felmérés, amely arra kereste a választ, miért barátkozunk egymással, ugyancsak azt mutatta ki, hogy a fizikai közelség fontossága meghaladja a hasonlóság jelentőségét. Vagyis nem keresünk barátokat. Azoknak a társaságát keressük, azokhoz csapódunk, akik velünk azonos mikrokörnyezetben élnek.
Az Európa összes falujában utcájában szétszóródó bevándorlók minden józan feltevés szerint rendkívül rövid idő alatt asszimilálódnának. És a módszert alkalmazva, a kvótát minden rosszul szocializált csoportra kiterjesztve, rövid úton asszimilálhatjuk a szlöm-települések valamennyi lakóját.
Ha másért nem, már ezért megéri támogatni ezt a kvóta-koncepciót.

 

 

11391504_926514707389563_8885290071758443750_n.jpgTi mind egyéniségek vagytok!
Ti mind különbözőek vagytok!
Mindent magatoknak kell megoldanotok!
Nektek önállóan kell gondolkoznotok!
Nem kell követnetek engem!
Nektek nem kell követni senkit sem!
…de talán a Boldogok a sajtkészítők blogot a facebookon mégis…

 

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/api/trackback/id/tr227810762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tralalala 2015.09.23. 14:41:42

Tehát jó lenne a kvóta, ha jó lenne, és az emberek nem olyanok lennének, amilyenek.

Így persze a kommunizmus is jó lenne, meg egy csomó más dolog is.

odamondó 2015.09.23. 14:44:26

Szerintem ez hatalmas csúsztatás, hogy a környezet hat ránk. Tehát szerinted amikor a fehérek pánik szerűen elmenekülnek annak semmi oka sincs? Utána meg hirtelen azért romlik le a viselkedésük mert a fehér ember elment?

Vagy épp ez az, hogy a statisztika végre a valóságot mutatja és nincs kozmetikázva más népcsoportok által. Ha most elosszuk a bejövőket és ezek sehol sem módosítják a statisztikát jelentősen akkor az nem azt jelenti, hogy jól viselkednek és beilleszkedtek.

Továbbá a kvótás elosztás még jobban az ISIS malmára hajtja a vizet így képesek lesznek egyenlően mindenhova embert juttatni.

Kivlov 2015.09.23. 15:06:02

Semmi értelme a kvótának. Nem 120ezer emberről van szó.
A többivel mit kezdünk, erről kéne vakerálni.

Szúnyog 2015.09.23. 15:06:12

Jó az írás, de sajnos naív.
Nem fog sikerülni ezek egymástól történő elszeparálása. Nem fognak asszimilálódni!
A "harmadik feltételt" illetően meg a szerző szerintem teljes félreértésben van. Erre gondolok:

"A kvóta nem vonatkozhat azokra a honfoglalókra, akik a 2015. év folyamán léptek az Unió területére, sem azokra, akik 2014. óta jöttek, hanem mindazokra vonatkoznia kell, akik bevándorlóként élnek Európában"

chrisred 2015.09.23. 15:07:36

Nem tudom felfogni, hogy mitől lenne ebben bármi illiberális. Lényegében úgy kell tekinteni, mintha a menekültek betegek lennének, csak nem a testükkel van probléma, hanem az otthonukkal. Ha az "meggyógyul", mehetnek haza. A kvóta szerinti ország meg a kórház, ami a betegség idejére ellátja őket. Nincsenek bezárva oda egyáltalán, a genfi egyezmény szerint kapniuk kell útiokmányokat is, szétnézhetnek az Unióban bármikor, egész egyszerűen a kvótás ország helyettesíti a hazájukat.

chrisred 2015.09.23. 15:13:11

Az ausztrál példánál azt is vegyük figyelembe, hogy a korabeli Angliában mit tekintettek bűncselekménynek, pl. az engedély nélküli koldulást.

Szúnyog 2015.09.23. 15:25:13

@chrisred: csak nem képzeled, hogy ezek valaha is visszamennek???

chrisred 2015.09.23. 15:33:21

Ez nem fantázia kérdése. Ha megszűnik a menekült státuszuk, vagyis a származási országuk biztonságos lesz, onnantól ismét külföldön tartózkodó személyek lesznek, de már lesz olyan ország, ahová HAZAtoloncolhatók, ha szükséges.

Brix 2015.09.23. 15:39:25

A 120 ezres kvóta semmit sem old meg, amikor egy hétvégén csak a balkáni útvonalon 30-40 ezren jönnek be...és még ehhez a többi belpőponott is ad hozzá bevándorlókat. Most a legfőbb, dolog a határok a védelem lenne, hiszen lassan itt lesz Európában 1 millió fiatal férfi, akik adott esetben nem riadnak visssza az erőszak alkalmazásától sem.
Azokat , akik előidézték a jelenlegi tűrhetetlan , tarthatatlan, ex lex állapotot, meg törvény elé kell állítani.

qamba 2015.09.23. 15:46:32

a gondolatmenet nagyon önkényesen mazsolázza ki a valóság vonzó darabkáit, és jóindulatúan elkerüli azokat, amik kevésbé azok.

a 21. században a röghöz kötésre viszonylag gyenge eszközök állnak a rendelkezésre. Az még talán kivitelezhető, hogy mint az 50-es évek kitelepítéseinél, a szír (afgán, jemeni, dél szudáni, stb.) illetőt két kofferral leraknak a csémpusztai polgármesteri hivatal elé, hogy majd megkapja a lakhelyéhez az eligazítást. De hogy az illető egy hónap, vagy akár egy nap múlva ne mehessen el egy állásinterjúra győrbe, budapestre vagy akár luxemburgba, majd örökre búcsút intsen csémpusztának, no ez elég nehezen volna megakadályozható.

ez az asszimilációs optimizmus nem számol azzal sem, hogy bár a falu niggere, koszos arabja esetleg őszinte igyekezettel próbálna alkalmazkodni az új környezetének szokásaihoz, életmódjához, ám lehet, ő, a gyereke, a gyerekének a gyereke és a gyerekének a gyerekének a gyereke is túl gyakran kapna emlékeztetőt arra, hogy honnan is jött és hova is lenne való. Ezt hívják rasszizmusnak, s a rasszizmus bizony nem hiánycikk kies országunkban.

és egyáltalán: az asszimiláció nem biztos, hogy az egyetlen, vagy hogy a járható út. miért ne lehetne szó a bevándorlók integrációjáról?
ahogy az asszimiláció, természetesen ugyanúgy az integráció is kétoldalú folyamat: kiváló példái vannak annak, ahogy az integráció működni képes, nagyszerű eredménye, hogy az új társadalmi, kulturális, gazdasági közegbe került csoportok nem veszítik el identitásukat, nem válnak gyökértelenné, és az új környezetben nem támad fel körükben egy frusztráltság, a lenézettségük, kitaszítottságuk, a hagyományaiktól való megfosztottságuk következtében.

Ami egészen biztos: egy számító, gyanakvó, idegenkedő környezetben sem az asszimiláció, sem az integráció nem lehet sikeres.

a magyar kormány nagyon sokat tett azért, hogy a közeljövőbeli változások, a magyar társadalom etnikai színesedése traumatikus, komoly konfliktusokkal terhes legyen. és nem a rugdosó operatőrre, vagy a pogácsa tésztájába köpködő gimnazistákra gondolok, ezek nyilván olyan szélsőségek, amik mindenhol előfordulnak.
arra gondolok, hogy a közgondolkodásba mélyen beépülnek azok a panelek, miszerint elvesznek, nem tisztelnek, nem idevalóak. egy ilyen társadalom nem jó környezet más kultúrájú, etnikumú, vallású emberekkel való együttélésre.

és ebben az ég világon semmi értékes, semmi pozitív nincs. ebben csupán egy paranoid, romantikus, örök vesztes nacionalizmus kövül meg, ami az életképesség, versenyképesség szempontjából is hatalmas nehezék, de félek attól, hogy valami újabb nagy trauma felé sodorja az országot.

Brix 2015.09.23. 16:08:06

@qamba: Az életképességnek, versenyképességnek semmi köze ahhoz , hogy mennyire multikulturális az ország. Izrael vagy Japán példája azt bizonyítja , hogy a kierőszakolt multikulti nélkül is lehet sikeres egy nemzet.
A magyarok nem fogadnak el nagyon más kulturális , etnikai , vagy vallási hátterű embereket , és ezt tiszteletben kellene tartani a nyugati országoknak is.
Szeretnénk még néhány évtized nyugalmat magunknak..

vargánya 2015.09.23. 16:55:36

@qamba: "...kiváló példái vannak annak, ahogy az integráció működni képes, nagyszerű eredménye, hogy az új társadalmi, kulturális, gazdasági közegbe került csoportok nem veszítik el identitásukat, nem válnak gyökértelenné, ..."

Hitelesebb lenne ez az állítás, ha KONKRÉTAN bemutatnál néhány "kiváló példát". Pont a muszlimokkal kapcsolatban ugyanis nem ez az általános tapasztalat, erről bőséggel lehetett hallani, olvasni az elmúlt hetekben (években). Maga Merkel majd Sárközy ismerte el erre a problémára utalva, hogy "a multikulturalizmus halott". Itt (is) szükség van a differenciált megközelítésre a "gyermeteg liberalizmus" (Kertész) általánosító, doktrínér "emberbaráti" megközelítése helyett. Vannak emberek, embercsoportok akik/amelyek a kulturális kompatibilitás miatt, vagy civilizáltságuk miatt könnyen integrálódnak, sőt asszimilálódnak, és vannak amelyek nem. Van olyan kisebbségünk amelynek erre 600 év sem volt elég, miközben a 250 éve betelepült svábok, Alföldre települt "tótok" gond nélkül asszimilálódtak.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2015.09.23. 17:06:59

Azt már megkérdezte tőlük valaki, valójában mit akarnak itt csinálni Európában? (A kamu, egyetemen akarok tanulni, meg mi mind mérnökök vagyunk válasz nem ér.)

qamba 2015.09.23. 17:12:05

@Brix:

izrael nagyon speciális eset.

magyarország egyáltalán nem homogén kultúrájú, és hiába hangoztat bárki olyat, hogy tiszteletben kellene tartani, ez bizony nem kívánságműsor.
nem az a kérdés, hogy még összetettebb lesz-e az ország, vagy sem, hanem az, hogyan viszonyul ehhez a változáshoz.

ha a te általad jellemzett módon, akkor egy rettentően rossz életű országra készülhetsz (persze az élet itt már most is elég rémes).

ha szerinted a "magyarságnak" (az meg mi a lófasz? a lengyel bemapó, a szerb damjanich, a sváb puskásöcsi, a zsidó radnóti, a cigány ciffra györgy?) nyugalomra lenne szüksége, akkora pofára esés néz ki, mert nyugalom helyett mindenki kapkodja majd a fejét: a világ elől nem lehet elmenekülni.

qamba 2015.09.23. 17:20:02

@vargánya:

ahogy írtam, az integráció sikere mindkét félen múlik.
a nyugati társadalmon belüli muszlim szélsőség a rossz együttélés következménye, ami persze mindkét fél közös felelőssége.
amúgy pedig messze nincs szó arról az apokaliptikus állapotról, amit a szélsőjobboldali víziók emlegetnek, a párizsi, londoni metrók, utcák, munkahelyek és szórakozóhelyek tele vannak első, második, harmadik stb. generációs bevándorlókkal, akik tökéletesen beleillenek az adott életbe, pompás és kiváló emberpéldányok, bár elérné a szintjüket az átlagmagyar szak- és nyelvtudása, kulturáltsága, bár természetes, hogy a nyugat-európai szegénység, munkanélküliség, alacsony iskolázottság és - horribile dictu! - bűnelkövetés szempontjából nyilván az "őslakos" társadalmon felül vannak reprezentálva.

qamba 2015.09.23. 17:32:12

@vargánya:

a svábok magyarországi sikeres asszimilációs történetéhez azért nem ártana ezt-azt feleleveníteni.

a 2 háború közti magyar népi jobboldali jövőterv majdnem olyan gyanakvóan és erős szándékokkal viszonyult a hazai németséghez, mint a zsidósághoz.

egészen komoly szándékok voltak, amelyek a magyarországi polgárosult németséget, illetve a vidéken gazdálkodókat a zsidókra írt numerus clausushoz és zsidótörvényekhez hasonló módon szorítsa és fossza ki a "népi magyaroknál" erősebb pozícióikból. A tervek a kifosztásnál is erősebb megoldásokat, pl. kitelepítések is tartalmaztak.

a jobboldal háború alatti németellenessége is főleg ezen az alapon nyugodott.

szóval annyira azért nem felfényezni a magyar-sváb kapcsolatot, nem volt az annyira tiszta sikertörténet

(az itteni svábokat a háború után sújtó lakosságcserék, kitelepítések egy más történet, arról most nem is beszélek)

Tonohaver_maradtam 2015.09.23. 19:19:21

Kiváló ötlet a kvóta...a legfejlettebb államoknak.

Befogadunk x2 menekültet a legfejlettebb vállalataink segítségére, Németországba, Svédországba, stb, BMW, VW, stb.; a menekült kérésével egyetemben, mert miért is pld. BKK-hoz, Győrbe, stb kéredzkedne ?

Nos, az X2 db fel is töltötte a kvótát, a maradék csóri, elvakultabb, tanulatlan, mélyen vallásos mehet a magyarokhoz, románokhoz, stb.
Ha ö még hálás és normális is, a második generáció már nem lesz az, - neki jogai vannak - lásd a franciaországi randalírozásokat.

A kötelező kvótát csak is központi elosztással lehet(ne) megoldani, melyik országnak kire van szüksége, kit fogad be, (tartósan), mecsetek építése nélkül, megegyezéssel. Az írástudatlan, vagy fél-analfabéta, maradék rétegre valszeg' senki sem tart igényt.

Ne legyenek kétségeink, középkelet európára passzolnák...

Tonohaver_maradtam 2015.09.23. 19:36:26

Annyit még:

Nem mondom, hogy ballib sajtó, nos legyen akármelyik cikk író megpróbálja összemosni ezt '56-al.
1., Akkor pár százezres, nem milliós volt a menekültek száma.
2., Tehetséges, de mindenképp európai kultúrkörből jövök mentek, az egyébként még a kivérzett, munkaerőhiánnyal küzdő országokba.
(férj sem jutott nők tömegének!)

Mi is itt a mai helyzettel a hasonlat?