HTML

Boldogok a sajtkészítők

- Következő! … Kereszthalál? - Igen. - Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. - Következő! ... Kereszthalál? - Igen. - Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!... Kereszthalál? - Ó nem. Szabadláb. - Mi? - Engem elengedtek. Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. - Hú! Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! - Nem. Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. - Ó, már értem! Nagyszerű! Nagyon jó, nagyon jó! Hát, kimész az ajtón... - Igen tudom. Ki az ajtón, balra fordulok, fogok egy keresztet. - Nagyon jó, kösz' szépen. Kereszthalál? - Igen. - Jó...

Friss topikok

Linkblog

Humanisták, iszlamisták, fasiszták

2015.10.05. 08:00 Ratius

A minap egy interjúban Róna­-Tas Ákos, a San Diego-­i egyetem szociológiai tanszékének vezetője a mentális pánik fogalmára hívta föl a figyelmet állítván, hogy a migránsokkal kapcsolatos aggodalmak afféle pánikjelenségek, tehát alaptalan és túlzó közösségi szorongás tünetei. Majd rögvest elkezdett mentális pánikot kelteni, sikerül ugyanis kimondania az alábbi mondatot. (A központozás alighanem a 444 újságírójának műve, valójában egy mondatról van szó.) „Magyar barátaimnak azt mondom, hogy nyugodjanak meg, és vegyenek mély lélegzetet. És ahelyett, hogy amiatt aggódnának, hogy mi lesz, ha 10 millió muzulmán, vagy 100 millió afrikai lepi el Európát, inkább azért aggódjanak, hogy mi lesz, ha Magyarország egy fasiszta országgá lesz, vagy ha sikerül magunkat kimanőverezni az Európai Unióból.”
Azon túl persze, hogy a messziről jött embernek akár igaza is lehetne abban: nem kell túlaggódnunk magunkat a muszlim jövevénye miatt, a felvetés mókás összehasonlításra ad alkalmat. A kérdés tehát az, hogy a fasiszta, vagy az iszlám államban szörnyűbb az élet, hol rosszabb. Vagy jobb… Mert, hát tiszteljük felebarátaink agybaját… Amíg nem jár büntetés az agybajokért…

ajatollah.jpg
Mi micsoda?
Persze a kérdést akkor jogos feltenni, ha előzetesen meghatározzuk, melyik, micsoda, mi az iszlám állam, és mi a fasizmus. Azt hihetnénk, hogy könnyű dolgunk lesz, hiszen az iszlámon hamar túljuthatunk: iszlám országnak nyilván azt tekintjük, ahol így vagy úgy, de érvényben van a saría. Bárcsak ilyen egyszerű dolgunk lenne a fasizmussal is! Erről ugyanis nehéz megmondani, hogy pontosan miben áll. Ahány történész, ahány iskola, annyi meghatározás. A fasizmus-definíciók közös nevezőjét talán ott fedezhetjük föl, hogy ha olyasféle berendezkedésnek tekintjük, amely a nemzeti felemelkedés érdekében minden rendelkezésre álló – gazdaság- és társadalomszervezési, ideológiai, katonai, pszichológiai, „fajhigiéniai”, stb. – eszközt felhasznál, ugyanakkor nem számol az egyén személyes létezéséből következő tényezőkkel, például a személyes szabadsággal, az emberi jogokkal, a hagyományok jelentőségével, és így tovább.
Azért is lesz remek ez a most kifundált meghatározás, mert lehetővé teszi, hogy az iszlám teokráciákról is mondjak valami hasonlót. Azt ugyanis, hogy iszlám államnak olyasféle berendezkedés tekinthető, amely az emberi üdvösség érdekében használja föl a rendelkezésére álló – jogi, ideológiai, társadalomszervezési, stb. – eszközöket, ugyancsak elutasítva az egyén személyes létezéséből következő, jelentéktelen földi hívságokat, mint amilyen a személyes szabadság, az emberi jogok, a helyi hagyományok.
Szögezzük tehát le: a fasizmus is, a teokratikus iszlám rendszer is formálisan megragadható ideológiai központ (párt, vallási vezetők tanácsa) által vezérelt, tekintélyelvű (führer, duce, ajatollah, kalifa), totális állam, amely saját (faji, kulturális, vallás által adott) felsőbbrendűségébe vetett hittől vezettetve hatékony eszköznek tartja az idegenekkel (militarizmus, dzsihád), illetve az elhajlókkal, bomlasztókkal, belső ellenséggel szemben alkalmazott erőszakot. Ez utóbbi mindkét esetben jogi formákat is ölt, ahogyan az a saríában, vagy például a nürnbergi faji törvényekben tükröződik.   
Jó, ne keltsünk pánikot! Igazán méltatlan volna, ha a legbékésebb fasizmussal hasonlítanánk össze a legdurvább iszlamizmust, vagy a fordítva, a legszelídebb iszlám teokráciával vetnénk össze a fasizmus megvalósulásának legborzasztóbb példáit. Dobjuk tehát ki az összevetésből az alsó és felső deciliseket, ha van egyáltalán ilyen ebben az összehasonlításban, és ne foglalkozzunk a legextrémebb példákkal. Extrém fasizmusnak pedig tekintsük egyfelől a hitleri Németország utolsó éveit, a népirtásokkal terhes, 1941-ben kezdődő háborús időszakot. Másfelől pedig tekintsük ugyancsak extrémnek azokat a félfasiszta rendszereket, amelyeket sokan nem is tekintenek fasizmusnak, vagy mondjuk inkább úgy, kevesen tekintik annak. Például a peroni Argentínát, vagy a Gömbös-éra Magyarországát. Extrém iszlamizmusunk pedig nyilván legyen az ISIS terorr-állama, másfelől például a békés, de vitathatatlanul teokratikus Indonézia.
A legjobb és legismertebb példa így fasizmus tekintetében a korai náci Németország, de talán még jobb a hosszan fennálló, ezért sokrétűen tanulmányozható fasiszta Olaszország. Iszlám államunk pedig legyen a ma már elég konszolidáltnak tekinthető Irán, vagy a mélyen vallásos Szaúd-Arábia. A most következő összehasonlítás – amelyet egyébként különösen pikánssá tesz az, hogy pár napja éppen Szaúd-Arábia tölti be az ENSZ emberi jogi bizottságának elnöki posztját – logikája tehát ezen országok berendezkedésére támaszkodik.
Persze nem tehetünk általános összehasonlítást, ennek semmi értelme nem volna, nekünk, 21. századi európaiaknak elsősorban azt érdemes nézni, hogy a két – remélhetőleg pusztán fiktív – lehetőség közül melyik hogyan viszonyul ahhoz az értékvilághoz, ahhoz az életmódhoz, amit mi élünk. No, persze megint beleszaladhatnánk egy definíció-problémába, abba ugyanis, hogy meghatározzuk, mit is jelent ma európainak lenni. Erre azonban én nem vállalkozhatok, és szerencsére nem is kell vállalkoznom, mivel van nekünk egy közös minimumot leszögező dokumentumunk, az emberi jogok nyilatkozata. A továbbiakban tehát azt fogom megnézni, hogy az ebben lefektetett harminc pontból melyikhez hogyan viszonyul az fasizmus, illetve az iszlám teokrácia.
Íme:

muslim-nazis3.jpg
Emberek, rendszerek, jogok
1., 2. cikk
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.
Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – tagadja.  

3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
Iszlám – általában tagadja, de a saját közösségre vonatkoztatva elismeri, például így: Minden mohamedán férfinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
Fasizmus – általában tagadja, de a saját közösségre vonatkoztatva ugyancsak elismeri, például így: Minden fajtiszta árjának joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedés minden alakja tilos.
Iszlám – tagadja, bár többnyire nem deklaráltan. Az erősen hierarchikus rendszerben az alul lévők, a nők, a gyerekek, a házi szolgák helyzetéről elmondható: szolgaságban tartottak.
Fasizmus – A saját közösségre vonatkoztatva elismeri.

5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – tagadja.  

6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – Saját közösségre vonatkoztatva elismeri.

7. cikk
A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – általában tagadja, de a saját közösségre vonatkoztatva elismeri.

8. cikk
Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
Iszlám – elismeri, más kérdés, hogy kinek milyen alapvető jogokat biztosít a törvény.
Fasizmus – elismeri.

9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.
Iszlám – elismeri.
Fasizmus – saját közösségre vonatkoztatva elismeri.

10. cikk
Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
Iszlám – elismeri, persze a független bíróság ebben az esetben iszlám bíróság.
Fasizmus – tagadja.

11. cikk
1.    Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
2.    Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
Iszlám – elismeri.
Fasizmus – elismeri.

12. cikk
Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – saját közösségre vonatkoztatva elismeri.

13. cikk
1.    Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
2.    Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
Iszlám – elismeri.
Fasizmus – általában tagadja, de a saját közösségre vonatkoztatva részben elismeri. A fasiszta országokban a kényszerlakhely éppen úgy előfordult – főleg persze alacsonyabb értékűeknek tartottakkal szemben –, mint ahogyan általános gyakorlat volt a külföldre utazás, kivándorlás tilalma.

14. cikk
1.    Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2.    Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.
Iszlám – elismeri.
Fasizmus – tagadja.

15. cikk
1.    Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
2.    Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
Iszlám – elismeri.
Fasizmus – tagadja.

16. cikk
1.    Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
2.    Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3.    A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
Iszlám – 1., 2. pontokat tagadja, 3. pontot elismeri.
Fasizmus – elismeri.

17. cikk
1.    Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2.    Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
Iszlám – elismeri.
Fasizmus – saját közösségére vonatkoztatva elismeri, nemzeti, faji szempontból idegenekkel szemben tagadja.

18., 19. cikk
Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – tagadja.

20. cikk
1.    Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
2.    Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.
Iszlám – a vallás által adott keretek között elismeri.
Fasizmus – mély etatizmusának megfelelően tagadja.

21. cikk
1.    Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
2.    Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
3.    A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell, hogy kifejezésre jusson.
Iszlám – elismeri, természetesen a vallási korlátok, illetve a hagyományos társadalmi berendezkedés keretei között.
Fasizmus – tagadja.

22. cikk
Minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy – az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival – a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
Iszlám – elismeri, persze más gazdasági, szociális és kulturális jogok vonatkoznak a társadalom egyes csoportjaira.
Fasizmus – elismeri, bár azt, hogy milyen gazdasági, szociális és kulturális igényei lehetnek az egyénnek, a fasiszta állam szigorúan meghatározza.

23. 24. cikk
1.    Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
2.    Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
3.    Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
4.    Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.
Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.
Iszlám – általában tagadja.  
Fasizmus – saját közösségére vonatkoztatva szigorúan elismeri, idegenekkel szemben jellemzően tagadja.

25. cikk
1.    Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
2.    Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
Iszlám – saját közösségére vonatkoztatva elismeri.
Fasizmus – saját közösségére vonatkoztatva szintén elismeri.

26. cikk
1.    Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
2.    A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
3.    A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – tagadja, de a saját közösségére vonatkoztatva részben elismeri, hiszen az oktatást, sőt, bizonyos fokig az oktatás szabadságát (például a vallásos nevelést megengedve) is a nemzeti felemelkedés eszközének tartja.

27. cikk
1.    Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
2.    Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
Iszlám – saját közösségére vonatkoztatva, a vallás által szabott keretek között elfogadja.
Fasizmus – saját közösségére vonatkoztatva elfogadja, persze a közösség kulturális életét erősen szabályozza.

28., 29., 30. cikk
Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
1.    A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
2.    Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
3.    Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.
Iszlám – tagadja.
Fasizmus – tagadja.

then_naziphobe_now_islamophobe.png
Ne tessék választani!
Nos, most, hogy szembenéztünk a magunk iszlamofóbiájával, nácifóbiájával, mi több arra is rádöbbentünk, hogy az összehasonlítást kiterjeszthetnénk a kommunista-szocialista rezsimekre (na, ez nem volt valami nagy felismerés…), meg a keresztény teokráciákra (tekintettel a kora-újkori előzményekre, ez sem valami ördöngős lelemény), sőt mindenféle teokráciára, s e nem túl eredeti megállapítások tükrében megláthattuk kommunista- és keresztény-, mi több, vallásfóbiánkat is, már csak azzal a mélypszichológiai, sőt mélyszociálpszichológiai problémával kell megbirkóznunk, vajon mit kezdjünk az idő közben – már úgy értem, a politikailag korrekt társadalmak fennállásának ideje közben – kialakult emberijogok-fóbiánkkal.
Ám amíg erre a kérdésre nem találjuk meg a megfelelő választ, addig is hadd tegyek egy apró megjegyzést. Látható ugyanis, hogy a mi, modern európai társadalmainkkal szemben a totális rendszerek főképp azért elfogadhatatlanok, mert az ember egyetemes értékekét tagadják, értékesnek tartott saját közösségeiken belül pedig olyan berendezkedést képviselnek, amely számos ponton – főleg részletekbe menő szabályozásainak köszönhetően – ellentétes a szabadságról, a méltóságról, és a jogról alkotott fogalmainkkal. Hogy melyik, mit, hogyan szabályoz, végül is az dönti el, melyiket tartjuk még éppen elviselhetőnek, vagy végképp elviselhetetlennek.
Hát, ezen elmélázva tessék választani, és remélni, hogy ilyen választásra nem kényszerülünk.
Még inkább javaslom, tessék keményen dolgozni azon, hogy ilyen választásra soha ne is kényszerülhessünk!
Az emberijogok-fóbiánkkal meg majd csak megbirkózunk valahogy.

 

11391504_926514707389563_8885290071758443750_n.jpgTi mind egyéniségek vagytok!
Ti mind különbözőek vagytok!
Mindent magatoknak kell megoldanotok!
Nektek önállóan kell gondolkoznotok!
Nem kell követnetek engem!
Nektek nem kell követni senkit sem!
…de talán a Boldogok a sajtkészítők blogot a facebookon mégis…

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/api/trackback/id/tr887888904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nohát 2015.10.05. 10:26:00

Ez még rendben is van, két totalitárius rendszerben gondolkodva. A kérdőjel inkább ott van, hogy vajon ha beengedjük a menekülteket, akkor iszlamizálódunk-e vagy ez csak egy rémhír, vagy ha nem engedjük be őket, akkor vajon nácik leszünk-e vagy ez csak egy ferdítés.

Mert nyilván egyik sem következik be, hanem egyszerűen azok, akik valamilyen értelemben be akarják folyásolni az embereket, alapos túlzásokba esnek. Szerintem ez érhető tetten is az említett cikkben: nem leszünk nácik attól, ha szabályokat hozunk és azokat betartatjuk a bevándorlók ellen. És nem leszünk iszlám kalifátus attól, hogy segítő kezet nyújtunk a rászorulóknak. Ésszel kellene élni, nem szólamokra hangolódva, más emberek érdekeinek támasztékaként.

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.10.05. 10:29:05

Ez a ballib Rónai-Buta Zsákos gágogott egy jót.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2015.10.06. 10:28:17

Amit keresel, az a "statism" (etatizmus) fogalma. Legyen szó fasizmusról, szocializmusról, nemzeti szocializmusról, kommunizmusról, teokráciáról vagy demokráciáról szó, a közös pont a "statism": aynrandlexicon.com/lexicon/statism.html