Nem könnyű meggyőzni az embereket a saját előnyeikről, ha olyasféle lehetőségről beszélünk, amit még nem ismernek. Mindazonáltal úgy tűnik, a helyi pénz kezd megjelenni Magyarországon is. A soproni kékfrankos sikerén felbuzdulva egyre több településen és kistérségben merül föl a helyi valuta bevezetése. Kapuváron és környékén várhatóan még az idén megszületik a rábaközi tallér, Veszprémben a korona bevezetésére készülnek, míg a Dél-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon a pengő és a dénár lehet az új fizetőeszköz.

Sopron sikere
Perkovátz Tamás, a tavaly májusban forgalomba került soproni kékfrankot kibocsátó HA-Mi-Összefogunk Korlátolt Felelősségű Európai Szövetkezet elnöke a napokban úgy nyilatkozott, hogy az ország minden pontján egyre inkább létkérdés, hogy az ott elköltött pénzek az adott térség gazdaságának további élénkítését segítsék. Sopronban a kékfrankot immár különböző alapanyaggyártók, így húsüzemek, pékségek, zöldség- és gyümölcstermelők, sőt importból származó árut forgalmazó nagykereskedők is elfogadják, miután egyre szélesebb körben tudják használni. A térségben ma már különböző építési, sőt ipari beruházásokat is meg lehet úgy valósítani, hogy kizárólag a helyi valutát használják. A fizetőeszközt ugyanis építési vállalkozók, építőanyag-telepek, sőt ingatlantulajdonosok is elfogadják. Egy soproni vendéglős szerint a kékfrank bevezetése mintegy 7-10 százalékos forgalomnövekedést indukált az elmúlt hónapok során.

Helyi pénzek a világban
Németországban nem kevesebb, mint 17 helyi pénzt tartanak számon, és a német nyelvterületet összefogó ernyőszervezet további 31 előkészítés alatt álló közösségi pénzről tud. Még meghökkentőbbek a globális adatok. Egyes becslések szerint az öt földrészen összesen akár négyezer helyi fizetőeszköz is használatban lehet a hivatalosan elismert pénzek mellett.
A Complementary Currency Conference, azaz a Kiegészítő Pénzek Konferenciája nevű szervezet szerint ezeknek a pénzeknek nem az a célja, hogy a hivatalos fizetőeszköz helyett, hanem azok mellett, a helyi gazdaság élénkítésére használják. Egy holland alapítvány, az elmaradottabb térségekben - Latin-Amerikában, Ázsiában - népszerűsíti a helyi pénzeket: a két évvel ezelőtti cunami után is sikeresen munkálkodott Thaiföldön.

De mi a lényeg?
Nos, a lényeg meglehetősen egyszerű: a helyi pénzek a helyben előállított javak - áruk és szolgáltatások - helyi keresletét élénkítik, alternatívát nyújtva a globális, vagy országos nagyvállalatok kínálatával szemben. Ilyenformán segítik a helyi vállalkozókat, egyúttal munkát adnak a lakosságnak. Ráadásul a helyi pénzeket gyakorlatilag adómentesen lehet használni, s mivel nem részei a globális pénzügyi rendszernek, mentesek a pénzpiaci bizonytalanságoktól. Elvileg igen értékállók lehetnek. Gyakorlatilag azonban a helyi pénzek sorsa - mivel mögöttük csak a közbizalom, s nem a hatalom ereje áll - mindig bizonytalan. Ennek a ténynek azonban igen előnyös hatása van, illetve lehet. Mivel a helyi pénz nem alkalmas a tőkefelhalmozásra, kizárólag cserefunkciót tud betölteni. Az emberek igyekeznek hamar elkölteni, még akkor is, ha egyébként bíznak a pénz értékében. A gyors költekezés viszont a pénz gyorsabb körforgását eredményezi, azaz a helyi gazdaságra gyakorolt áldásos hatása megsokszorozódhat.

A helyi pénzek jövője
A helyi pénzzel foglalkozó gazdasági szakemberek szerint a közösségi pénzek válságban instant segítséget jelentenek, ám a válság elmúltával jelentőségük érthetően csökken. Az emberek szívesebben használják az értékálló, a hatalom által is garantált fizetőeszközt, azaz az ország hivatalos valutáját. A helyi pénz azonban ekkor sem szűnik meg feltétlenül, használata általában szűk körbe szorul vissza, szolgáltatások, kulturális javak lokális cseréjét segíti a továbbiakban. Más alternatív közgazdászok úgy vélik, hogy a világgazdaság nehézségeinek gyarapodásával, a válságritmusok gyorsulásával, a globális környezeti és vele járó gazdasági átalakulások hatására a helyi pénzek jelentősége nőni fog, s hosszabb távon ez lesz az a technika, amely leválthatja az egyre abnormálisabban működő globális pénzrendszert.
Ha igazuk van, nagyon jó, hogy mi magyarok is belekóstolunk a közösségi pénzrendszerbe. Ha pedig tévednek, hát legalább azt megtanultuk, hogyan segíthetünk magunkon válságos helyzetben.

Akit részletesebben is érdekel a téma, itt alaposan utánanézhet: http://helyipenz.linkpark.hu/