A Budapesten elrendelt abszurd szmogriadó rövid huszonnégy órás fennállása alatt közfelháborodás és közröhej tárgya lett. A bevezetett korlátozás nem csupán életidegen, de teljességgel betarthatatlan is. Még jó, hogy megszegése nem is büntethető.
Reggeli félálmomban összegereblyéztem szétszórt gondolataimat, s most összeírom nagyjából, mi hiányzik ahhoz, hogy Budapesten értelmesen lehessen szmogriadót bevezetni.
1. Jogszabályi háttér
Itt nem pusztán a büntethetőség kérdéséről van szó, hanem ennél sokkal fontosabb dologról, a kivételek rendszeréről, illetve a kivételes bánásmódra feljogosító igazolások megszerzésének, kibocsájtásának mikéntjéről. Hiszen az nyilvánvaló, hogy millió olyan eset van, amikor a szmogriadó ellenére is kell autóznia számos vállalkozónak, ingázónak, a nagycsaládosnak, és még ki tudja mennyi féle-fajta embernek.
2. Tömegközlekedés
Ezt így írom, hogy a tömegközlekedés hiányzik, mert azt tapasztalom, hogy az, ami van, minden csak nem tömegközlekedés. És persze itt sem csupán a BKV normális működéséről van szó – ide értve mondjuk azt a szabályt is, hogy ezeken a napokon az autójukat otthonhagyók számára ingyenes az utazás -, hanem az elővárosi vasutak, az elkerülő utak, a P+R parkolók széles hálózatáról, amelyek egyáltalán lehetővé tennék azt, hogy az autózásra kényszerült emberek valamilyen módon közlekedhessenek. Hiszen a mi budapesti társadalmunk minden szinten az autóhasználatra épül. Autó nélkül egyszerűen megáll az élet.
3. Értelmes kommunikáció
Ugye nyilvánvaló, hogy egy ilyen döntést nem lehet egyik pillanatról a másikra életbe léptetni. Jó előre fel kellene készíteni a lakosságot arra, hogy három nap múlva mi várható, és személyesen értesíteni az autósokat arról, hogy mit kell tenniük. A hivatalok általában tudnak levelet küldeni, ha valami bajuk, van, sőt e-mailban is értesít nyavajáiról az APEH. Akkor az önkormányzat miért nem tud szólni, hogy maradjak otthon?
4. Közbizalom
Elsősorban arra gondolok, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy a többiek betartják az új szabályt, hiszen, ekkor van értelme egyáltalán szabályról beszélni, és ekkor lehet egyáltalán hatékony a szabályozás. De ha azt tudom, hogy a lakosság kétharmada – egyébként nyilván kényszerből - fütyül a szmogriadóra, akkor én sem leszek olyan hülye, hogy betartsam.
És persze bíznom kell a szmogriadót elrendelő vezetőkben is, hogy olyan korlátozást hoztak, ami értelmes, betartható, és valóban a közösség érdekeit szolgálja. De ezek a fiúk ezen a vizsgán is megbuktak.
Tulajdonképpen meg is kérdezhetnénk a politikusainktól: ti mindent ilyen átgondolatlanul, idiótán, röhejesen ostobán csináltok? Ti tudjátok, hogy az általatok hozott döntések a köz haszna helyett a köz kárára vannak? Ti tényleg ekkora marhák vagytok?
Megkérdezhetnénk, de minek. Tudjuk a választ.
Az utolsó 100 komment: