Amikor eljön a megfelelő pillanat, a holttest oszlásnak indul. A sejthártya egy ideig még összetartja a kocsonyássá váló anyagot, ám a bomlás előrehaladtával a membrán is fellazul, és a sejt szétfolyik, mint az elpottyantott fagylalt-gombóc a napsütötte aszfalton. A lágy részek viszonylag hamar megsemmisülnek, a szilárdabb szövetek bomlása azonban évekig is eltarthat…
A mindegy kétharmad
Igen, az MSZP-ről van szó. A lágyabb szövetek, azaz a választói támogatás megsemmisülése után a szilárdabb részek következnek. Mégpedig igen-igen hamar. Szerintem még most, a választások második fordulója előtt bekövetkezik a nagyhalál.
A hatalomra ácsingózó, egymással szemben álló pártbéli csoportok számára teljességgel érdektelen kérdés az, hogy a Fidesz mennyi mandátumot szerez. Bizonyos szempontból még előnyös is lenne a szocialisták számára a Fidesz kétharmados győzelme, hiszen így minden felelősség Orbánékat terhelné a következő négy esztendő valamennyi eseményéért. Az MSZP számára a teljes jogi tehetetlenség nagyszerűen leplezné a totális politikai impotenciát. A hatalomra kerülő új pártelitnek elég lenne beszélnie. Mást úgysem tehetne…
Ki lesz a király?
Az sem igen számítana, hogy tucatnyival több, vagy kevesebb szocialista képviselő ül a parlamentben. A Fidesz kétharmados győzelme mellett ennek semmi jelentősége nem lesz. És mivel az MSZP amúgy sem szerezhet már túl sok mandátumot, s igen kicsi az esély arra, hogy megakadályozza a Fidesz elsöprő győzelmét, hát a furfangos szocialista vezérek azt is elkezdhetik vizsgálgatni, hogyan és mennyit profitálhatnak ők, személyesen a kialakult helyzetből.
Márpedig egy Gyurcsány Ferenc szerű hatalomtechnikai zseni, vagy egy Szili Katalin féle kipróbált pártember pontosan tudja, hogy eljött a mindennél kedvezőbb alkalom a jelenlegi pártelit megbuktatására. Nem nagyon szabad várniuk. Még a végén Lendvai Ildikó, Kiss Péter, netalántán a vitathatatlanul sok mesteri politikai húzást elsajátító Mesterházy vagy a jelenlegi vezérkar bármelyik prominense magához ragadja a kezdeményezést és a bénult szocialistákkal gyorsan királlyá választatja magát. Akkor pedig nehéz dolguk lesz a trónkövetelőknek…
Lehet más is baloldali
Ráadásul egy későbbi belharc valódi törpepárttá zsugoríthatja az MSZP-t. Ha az acsarkodni kezdő vezérkar küzdelme elhúzódik, abból csak az LMP profitál, amely már most is reményekkel telten kacsintgathat a liberális-baloldal vezető pártjának pozíciójára.
A Lehet Más a Politika ugyanis igazi demokratikus alternatíva. Legalább is most annak látszik. Bármit mond ma az MSZP a maga ellenzéki szerepéről, demokratikus kontrollt jelentő jövendő ténykedéséről, az ugyanúgy igaz lesz az LMP-re is. Sőt még igazabb! Azzal, hogy a Lehet Más bejutott a parlamentbe, valódi alternatíváét kínál azoknak, akik eddig, vagy ezután kiábrándulnak az MSZP-ből, ám Orbánt továbbra is nagyon utálják.
Az éltető zsákmány
Arról is mielőbb dönteni kellene, hogy az MSZP által még megszerezhető konc kinek jusson. Kinek az emberei fogják megszerezni a maradék tanácsadói státuszokat, maradék hivatalokat, maradék pozíciókat, kinek a jelöltjei indulhatnak az önkormányzati választásokon, kik maradhatnak benne az utolsó mutyikban, és kik fognak hoppon maradni az végső osztozkodás alkalmával.
És ez nem csupán azért fontos, mert a párt második, harmadik vonalát éltető tápanyagforrásról van szó, de a visszaosztások révén a párt első vonalát is életben tartó vérkeringésről. Azaz, ha én az embereimet pozíciókba tudom juttatni, ők engem megtartanak vezéri szerepemben. És itt sajnos most nagyon sok az eszkimó és nagyon kevés a fóka…
A gyors el-mdf-esefés
Politológusaink ugyan arra készülnek, hogy a második forduló előtt igazi, kemény, sőt valószínűleg rettenetesen durva kampányt fogunk végigszurkolni, én azonban azt hiszem, napokon belül elmúlik a kampányláz. A szocialista trónkövetelők már holnap megkezdik harcukat a párt maradványaiért, és ezzel gyakorlatilag véget ér a kampány.
És most jósolni fogok: Gyurcsány Ferenc még a héten nyilvánosság előtt fogja értékelni a helyzetet, és egy az öszödi beszédhez hasonló őszinteségi rohammal fogja lerombolni a szocialisták maradék harci kedvét. El fogja mondani, hogy a párt belső megosztottsága, illetve a jelenlegi pártelit szűkkeblű makacssága miatt nem tudta megvalósítani nagyszerű reformelképzeléseit, és az ő megbuktatása után ugyanez a provinciális önérdek vezetett a párt csúfos választási szerepléséhez. Nincs más, csak ő, aki vezetheti a megújuló baloldalt. A megbukott és kétségbeesett megyei pártemberek a felelősöket kezdik keresni, miközben Lendvai Ildikó megpróbálkozik a Dávid Ibolya-féle drákói rendszabályokkal megfékezni a belső ellenzéket…
De akkor már mindegy…
