Fékeveszett agresszió hömpölyög keresztül országunkon. Az örmény őrület megfertőzte a szentimentális lelkeket, az egyházakat, a sajtót, a bloggereket, de még a kormányt is. A teljes magyar közélet a jereváni szemfényvesztés bűvkörébe zuhant. Senki nincs, aki rákérdezne: mi ez? Nincs egy külügyi szakember, nincs egy nemzetközi elemző, nincs egy értelmes blogger, aki felkiáltana: Megállj! Cipolla áldozatai vagytok mindahányan!
Illetve egy van. Íme.

A tények, vélemények nélkül

Igazán nem vádolható kormánypárti elfogultsággal ez a blog. Engem egyszerűen a hülyeség zavar. A kormánypárti is, meg a kormány-ellenes is. Most éppen a Magyarországgal szemben örmény agresszió hozott ki a sodromból. Mert jó, ha látunk néhány dolgot a baltás gyilkos ügyével kapcsolatban.
Elsősorban azt, hogy az örmény fellépés aránytalanul túlméretezett. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása, a Magyarország elleni szankciók kezdeményezése, a világ örmény kisebbségének magyarellenes mozgósítása egyszerűen elképesztő. Olyan lépések ezek, amelyekre – a nemzetközi diplomácia hagyományai szerint – csak nagyon komoly konfliktus esetén, általában valamilyen fegyveres összetűzés, határincidens, vagy durva titkosszolgálati akció megtorlásaként kerülhet sor. A hadüzenet előtti végső adukat teríti elénk Jereván. Függetlenül attól, hogy a magyar kormánynak milyen felelőssége van a gyilkos szabadon engedése ügyében, ezek a lépések teljességgel indokolatlanok, túlzóak, és mindezekkel összefüggésben igen-igen agresszívek.
Másodsorban érdemes világosan látni azt is, hogy az örmény fellépés – a maga szűk vonatkoztatási rendszerén belül – teljességgel kontraproduktív. Semmi értelme a magyar diplomáciai fiaskót ennyire felfújni, mert ettől semmi nem változik. A Magyarország elleni örmény agresszió egy lapos ázsiai bosszúhadjárat, amelytől semmilyen eredmény nem várható. Legalábbis a baltás gyilkos ügyében nem. Bármit is tesz a közeljövőben Magyarország, a gyilkos sorsa immár nem rajtunk múlik. Mi már semmin nem tudunk változtatni. Lehet, hogy nagyon elrontottuk. Lehet. De az biztos, hogy bármilyen kemény is legyen az örmény fellépés, az azeri gyilkos ügyében ma már tehetetlenek vagyunk.
Harmadrészt pedig jó, ha egészen világosan látjuk: az azeri gyilkos elengedése nem annyira a magyar diplomácia felelőtlenségét, vagy cinizmusát tükrözi – bár nyilván azt is –, de sokkal inkább tükrözi az örmény diplomácia kudarcát. Örményország megtehette volna, hogy figyelemmel kíséri a magyar-azeri tárgyalásokat, figyelmeztethette volna a magyar külügyet a bakui közhangulatra, esetleg előzetesen tehetett volna komoly lépéseket a kiadatás ellen. Noha szombaton azt közölte az örmény külügy, ők figyelmeztették a magyarokat, arra, hogy a gyilkos nem fogja letölteni büntetését Azerbajdzsánban, ez a csendes levelezés a mai jereváni fellépéshez képeset nyilvánvalóan semmitmondó, tartalmatlan és üres.  Tetszettek volna akkor ilyen hangosan üvölteni, tisztelt örmény urak, amikor még lett volna értelme ennek a hisztériának!  

A vélemények, tények nélkül

Az, hogy a magyar ellenzék a lehető legaktívabb módon kihasználja az örmény konfliktust, érthető. A botrány tökéletesen alkalmas arra, hogy a kormány hitelét aláássa. Az gyilkos ügyében követett kormányzati irányvonal valóban tragikus. Nélkülöz minden körültekintést, vélhetően igencsak cinikus, egyszóval pontosan olyan, amilyen döntéseket a kormány, úgy általában, hozni szokott. Csak ennek ugye súlyosabban a következményei, mint az összes többi, hasonló döntésnek.
Súlyosabbak, mert ez az eset kiválóan alkalmas arra, hogy a szentimentális közvélemény felsorakozzon – ha egyelőre nem is az ellenzék mögött – de bizonyosan a kormánnyal szemben. Az örmények Magyarország ellen elkövetett diplomáciai atomtámadása óriási légnyomással taszította az ellenzéki oldalra a magyar közgondolkodást. Hipnotikus transzba zuhant egyházatyák, törpepárt-vezérek, politikai pojácák, facebook csoportok lepik el a hazai közéletet, igazságot követelve a végtelenül igazságtalan örmény diplomáciának.  
És, ami a legszomorúbb: a kormány ugyancsak a jereváni szemfényvesztés áldozata lett. Nincs egyetlen hideg fejjel gondolkodó szakember, aki megértené a helyzetet, aki felfogná, miféle háborúság kellős közepébe pottyantunk, és ennek megfelelően kezelné a helyzetet. Nem. A kormány, a külügy, az igazságügy és az egész Fideszes nomenklatúra a teljes zűrzavar állapotába jutott. Kényszeredetten hebeg-habog a szóvivő, sőt, megfelelve az örmény elvárásoknak, illetve az örmény-párti hazai és nemzetközi közvéleménynek, elkezdi mérgezni a nehezen kialakított azeri kapcsolatokat.
Őrület.  
De hát így járnak azok, akik a szakértelem helyére a tekintélyt, az tudás helyére a politikai megbízhatóságot, az értelmes, szakmai vita helyére pedig az opportunista hallgatást teszik.

És az érdekek

Mert azért ahhoz olyan borzasztó nagy ész nem kell, hogy kitaláljuk, mi motiválja Jereván drámai fellépését. A tragikus örmény-azeri konfliktusban Örményország szénája nem áll valami jól. Miközben Azerbajdzsán, a maga gáz- és olajvagyonának megfelelően egyre jelentősebb ország lesz, miközben Baku, a készülő vezetékek nemzetközi súlya miatt egyre fontosabb, miközben a dinamikusan fejlődő ország befektetési lehetőségek sokaságát kínálja a nemzetközi tőkének, azonközben Örményország megmaradt annak, ami eddig is volt: egy jelentéktelen kaukázusi köztársaságnak. Baku intenzív kapcsolatokat épít a világ minden országával, gazdasága lendületesen fejlődik, Jereván viszont keveset tud felmutatni.
Örményországnak égető szüksége van arra, hogy, ha a gazdasági térben nem tudja, hát legalább a lelkekben ellensúlyozza a kialakuló azeri erőfölényt. Meg kell próbálnia elszigetelni Azerbajdzsánt, meg kell mutatnia, hogy mindazok, akik Bakuval barátkoznak, a legsúlyosabb örmény megtorlásra számíthatnak.
Az aránytalan és durva örmény fellépés így végső soron a régi konfliktus világméretű kiterjesztésére tett   agresszív kísérlet.
Magyarországnak pedig – bármilyen buta, felületes és érdekorientált a vezetése, bármilyen könnyen befolyásolható a közvéleménye, bármilyen nagy az örmények iránti megértése, bármilyen mélyen elítéli a baltás gyilkos tettét – nem kellene felülnie ennek a provokációnak.
 

Ha tetszett a bejegyzés, ha örömmel olvasod a BASK (Boldogok a sajtkészítők) megrázóan provokatív, üdítően szellemes és elkeserítően valósághű írásait, lájkold a BASK  facebook oldalát, oszd meg barátaiddal a felszabadító, vagy éppen felháborító cikkeket, mert előfordul, hogy egyébként izgalmas posztok nem kerülhetnek ki az Index címoldalára.