Rogán Antal Fidesz frakcióvezető a devizahitelezés ügyében hozott jogegységi határozat után úgy vélekedett: a Kúria a bankok oldalára állt. Álságos nyilatkozat. Minta Rogán Antal nem tudná: a Kúriát ők állították oda. Már úgy értem ők, a rendszerváltó politikai elit.
Nem kell ahhoz marxistának lenni, hogy tudjuk, minden hatalom osztályhatalom. Ma már persze árnyaltabban fogalmaz a szociológia. Elavult kifejezés lett a társadalmi osztály és helyét a hatalomból így vagy úgy részesülő rétegek, érdekeiket hatékonyabban vagy kevésbé hatékonyan érvényesítő csoportok foglalták el. Az osztályharc fogalma is kiment a divatból. Társadalmi dinamikákról beszélünk inkább, hiszen ezek árnyaltabban és hitelesebben írják le a társadalmi mozgásokat, mint a marxi terminológia. De azért ma pontosan ugyanúgy látja minden szakember, mint látta százötven évvel ezelőtt: a törvények érdekeket testesítenek meg, csoportérdekeket, s csak annyiban képviselik a közjót, amennyiben a preferált csoportok – úgy általában – áldásos tevékenységet folytatnak.
Nem kell ahhoz gazdaságtörténésznek lenni, hogy lássuk, a rendszerváltás folyamatának legnagyobb tévedése az volt, amikor a politikai elit minden komolyabb megfontolás nélkül elfogadta a globális kapitalizmus hiszekegyét, és kiszolgáltatta az ország minden erőforrását a multinacionális nagyvállalatoknak, nemzetközi bankhálózatoknak. Minden erőforrását, mondom, s ezen erőforrások közé értem a jogrendet is. Ilyen körülmények között nem is lehet csodálkozni azon, hogy a paragrafusokhoz mereven ragaszkodó jogásztársadalom, szakmai hitelének megfelelően kizárólag jogi nézőpontból vizsgálta a devizahitelesek ügyét. Úgy döntött, ahogyan döntenie kellett.
Nem kell ahhoz politikusnak lenni, hogy felfogjuk, a Kúria döntésének nyomán a rendszerváltás jogalkotói folyamatának egésze válik megkérdőjelezhetővé. Elég, ha pillantást vetünk arra, milyen csoportok üdvözölték lelkesen a jogegységi határozatot: A határozat közzététele után emelkedett az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter Gedeon részvények árfolyama. A BUX 1,93 százalékos emelkedést produkált hétfőn. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a piaci szereplők tekintélyes része számolt azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a bankoknak a markáns veszteségeket kell leírni, és az a várakozás gyengítette a forintot az elmúlt hónapokban. A mostani döntés alapján úgy tűnik, hogy a bankok eddig leírt veszteségei nem nőnek jelentősen tovább, ezzel a forintra nehezedő nyomás csökken. A Kúria határozata enyhíti a piaci feszültséget. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy vélekedett, a Kúria határozatával a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult.
Nem kell ahhoz részvényesnek vagy banktulajdonosnak lenni, hogy felfedezzük, a befektetői érdekeket szinte kizárólagosan védelmező rendszerváltó jogrend mellett komoly erőcsoportok állnak. A jogegységi határozattal kapcsolatos nyilatkozatok közül könnyedén kiválogathatók azok, amelyek a jogi normák érvényben hagyása mellett javasolják a legszegényebbek megsegítését.
Az MSZP-s Simon Gábor a Kúria hétfői döntését úgy értékelte, hogy innentől kezdve nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket, a Nemzeti Eszközkezelő megerősítését, a bérlakásprogram elindítását. Az Együtt-PM véleménye szerint a Kúria döntését sem kormányfőnek, sem pártoknak nem illik befolyásolni, vagy véleményezni. Bajnaiék valós megoldásokat várnak a kormánytól, de úgy vélik, ehhez csak jogállami eszközöket lehet felhasználni.
Nem kell ahhoz komoly rendszerkritikai tapasztalat, hogy felismerjük, melyek azok a politikai erők, amelyek – a multinacionális érdekek ellenére is – ki szeretnék szabadítani az országot a rendszerváltás téves és egyoldalú jogrendjéből. Az LMP-s Schiffer András szerint azt kéne vizsgálni, milyen törvényalkotási lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a bankok „csalárd módon ne fosztogathassák tovább” az embereket. A Jobbik szerint a Kúria hétfői döntésével bebizonyosodott, hogy a bíróság nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankok érdekeit védi. A Jobbik a legkeményebben visszautasítja a Kúria döntését. Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint a Kúria nem hozott döntést az erőfölénnyel való visszaélés, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. Kövér László, az Országgyűlés elnökeazt pedig a következőképp nyilatkozott:az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol a hasonló ügyekben a bíróságok a saját polgáraik oldalára álltak, nem pedig az idegen kézben lévő bankokéra.
Nem kell ahhoz forradalmárnak lenni, hogy tudjuk, katasztrofális következményekkel járhat az, ha a devizahitelesek ügye nem oldódik meg rövidesen. Magyarországon közelítőleg félmillió olyan ember van, aki devizahitelben került eladósításra. Az eladósodottak közvetlen családtagjaikkal együtt 2-3 millió embert jelentenek. Ők közvetlenül érintettek. De a felvett hitel – illetve a hitelre és nem áruvásárlásra költött forintok – közvetett módon mindannyiunk életét befolyásolják. Mindenkinek kevesebb jut, mindannyiunk pénze az, amit a külföldi bankok profitként kivisznek az országból.
Nem kell ahhoz végzetesen altruistának lenni, hogy belássuk, téves és szűk látókörű nézet az, hogy a devizahitelesek maguknak köszönhetik problémáikat. Az ő problémájuk a mi problémánk is. A lakosság harmadának kiszolgáltatottsága a maradék kétharmadot is lehetetlen helyzetbe hozza. Az ő problémájuk a mi problémánk is. A rendszerváltás során létrehozott jogrend nem pusztán a devizahiteleseknek hátrányos, de általában mindenkinek az. Kivéve persze a bankokat és más multinacionális érdekcsoportokat.
Ha tetszett a bejegyzés, ha örömmel olvasod a BASK (Boldogok a sajtkészítők) megrázóan provokatív, üdítően szellemes és elkeserítően valósághű írásait, lájkold a BASK facebook oldalát, oszd meg barátaiddal a felszabadító, vagy éppen felháborító cikkeket, mert előfordul, hogy egyébként izgalmas posztok nem kerülhetnek ki az Index címoldalára.
