A közelmúltban rég nem látott barátommal, ültem le sörözni. A kellemesen induló este hamarosan mulatságos fordulatot vett: barátom komoly, és nem csekély aggodalomról árulkodó képpel a Kárpát-medencét fenyegető zsidó bevándorlásról kezdett beszélni. Mint utóbb elmondta, úgy néztem rá, mint szigorú elmegyógyász a rendíthetetlen paranoiásra, de ennek ellenére végigmondta elméletét. Hátha mégis meg tud győzni…
Nos, most én is továbbadom, mindazt, amit abban a sörözőben hallottam, elvégre nem böngészgethet mindenki antiszemita oldalakat az interneten munkaidőben. A többségnek van jobb dolga is (Igen, a pornóra gondolok…), mintsem, hogy hülye összeesküvés-elméletekkel borzolja saját idegrendszerét. Ám elöljáróban leszögezném: a ,,magyar hazát fenyegető” zsidó honfoglalás tervének bemutatásával nem az a célom, hogy a zsidók, vagy az antiszemiták idétlen vitájához hordjak gyúanyagot. A poén máshol lesz…
Izraelnek pusztulnia kell!
Szóval, a tézis az, hogy Izrael állam hosszú távon fenntarthatatlan. Az arabok előbb-utóbb ki fogják űzni a zsidókat Palesztinából. Ez részben demográfiai okoknak lesz köszönhető. Hiszen míg a zsidóság nagyjából az európai fejlett országoknak megfelelő termékenységet mutat, addig az arabok szaporodnak, mint az arabok, s ezt a demográfiai fölényt már régóta nem ellensúlyozza a zsidó bevándorlás (sem). Részben pedig az arabok kemény partizánharca – vagy, ha úgy tetszik terrorizmusa - tesz arról, hogy a zsidók ne érezzék jól magukat, sőt egyre rosszabbul érezzék magukat Izraelben. Antiszemita barátom szerint a zsidók rettegnek a saját országukban. (Zsidó barátom szerint szintén.) Előbb utóbb el kell hagyniuk az ősi földet…
A másik premissza úgy hangzik: nézzük csak meg, mihez értenek ezek az izraeli zsidók. Nos, értenek a háborúskodáshoz. Rákényszerítette őket az elmúlt néhány évtized. Értenek a gyógyításhoz. Rákényszerítette őket az állandó háborúskodás. És értenek a mezőgazdasághoz. Rákényszerítette őket a sivatag.
És, akkor most nézzük meg, mi mindent sikerült tönkretenni a legjobban Magyarországon az elmúlt két évtized során. Hát nem meglepő az összecsengés: pont a hadsereget, az egészségügyet, meg a mezőgazdaságot!
A következtetés szinte magától adódik: a zsidóság politikai vezetői arra készülnek, hogy kivezessék népüket az összeomlás felé sodródó Izraelből és új hazát találjanak számukra. S ez az új haza bizony itt lesz, a Kárpát-medencében.
Most itt nem sorolom elő azt a sok apró jelet, amelyeknek bő tárházából a szemfüles összeesküvés-hívő kiszínezheti ez elméletét, de van belőlük elég. Több is, mint kellene, hiszen ezeknek a jeleknek az a sajátosságuk, hogy bármilyen távol is álljanak a feltételezett összeesküvéstől, jól beleilleszthetők az összkoncepcióba, ha másként nem, látványos elterelő manőverként.
Te nem ismered a zsidókat!
Ellenérvként, elég gyengén, először egy logisztikai problémára hívtam fel barátom figyelmét: gyakorlatilag megoldhatatlan négy-ötmillió ember evakuálása. Képzeljük csak el, ahogy másfélmillió család becsomagolja az étkészleteket, a könyvespolcokat, meg azokat a kis apró nippeket a vitrinből, konténerbe pakolja az ülőgarnitúrát, a plazmatévét, meg az étkezőasztalt, és átköltözik Budapestre! Ez egyszerűen röhejes. Ilyesféle népvándorlásra nem volt példa a világtörténelemben. Nem csak azért, mert nem volt rá szükség, de egyszerűen azért nem, mert megvalósíthatatlan. Egy népet nem lehet elköltöztetni. (Legalábbis demokratikus viszonyok között nem…) Gyengécske érvemet cimborám egy kézlegyintéssel söpörte le az asztalról: ez nem probléma a gazdag Izraelnek.
Gondoltam, nem vitatkozom azon, amihez nem értek, így más érvet kerestem, nevezetesen azt, hogy Izrael állam feladása azért elképzelhetetlen, mert az nagyjából a zsidó identitás feladását is jelentené. Egy nép nem húzhatja le a vécén a saját álmait. Izrael kiürítése egy kétezer éves mítosz végét jelentené, tucatnyi cionista népvezér eszméinek elárulása volna, ja és persze száz meg száz halott elárulása, akik a közelmúlt háborúiban azért haltak meg, hogy Izrael létezhessen… Nem is beszélve a holokauszt pármillió halottjáról, akiknek, ha ugyan közvetett módon, de mégiscsak van közük ahhoz, hogy a zsidó állam megszülethetett…
Cimborám megint csak legyintett. - Nem ismered te a zsidókat - mondta és úgy nézett rám, mint, aki viszont jól ismeri őket. Kicsit gyanús volt ez az érv, mert kísértetiesen emlékeztet az ,,isten útjai kifürkészhetetlenek” típusú ultima ratióra, s ezeknek ugye az a sajátosságuk, hogy valóban nem lehet ellenük védekezni. Ez az a pont, amikor hiába mondja az ember, hogy dehogynem ismerem a zsidókat: pont olyan homo sapiensek, mint te vagy én, a fölényes mosoly ettől még nem tűnik el vitapartnerünk arcáról…
Atom-holokauszt
Az igazi ellenérvet csak tegnap este találtam meg. Az interneten böngészve ráakadtam egy zsidó történész, Benny Morris, cikkére, amit egy-két évvel ezelőtt publikált az Israel Insider webmagazinban. (Pontosabban a cikk recenziójára találtam rá, hiszen hébertudásom a Shalommal kezdődik és ott is ér véget… ) Nos, Morris nagyon érdekeset ír. Pesszimista látomása ugyancsak arra épül, hogy Izrael pusztulását nem lehet megakadályozni. Azt mondja: „Izraelnek néhány perc alatt vége lesz.”
Az izraeli történész szerint Teherán azért akar atombombát, hogy megsemmisítse a zsidó államot. És, ha elkészül az atombomba, Ahmadinezsád elnök, szemrebbenés nélkül elrendeli majd Izrael elpusztítását. Megszállottságában akár az egész Közel-Kelet jövőjét is gondolkodás nélkül kockára teszi a szent célért.
A megelőzést eleve lehetetlennek tartja a zsidó történész, hiszen – mint írja - az irániak mélyen a föld alá és sok helyszínre szétszórva telepítették dúsító berendezéseiket. Elpusztításukhoz amerikai méretű légierőre volna szükség, s annak is egy hónapon át éjjel-nappal bombáznia kellene Iránt. Néhány kommandós rajtaütés legfeljebb késleltetni tudná az iráni atomprogramot. Marad tehát az atomfegyver, de ennek bevetésére Izrael nem képes. Mert vagy korán alkalmazná, vagy későn. Ha még nem történt semmi, milyen címen küldje halálba irániak tömegeit? Micsoda elszigeteltség várna rá ezután? Ha pedig már kilőtték az iráni atomrakétákat, akkor semmi értelme az egésznek.
Ráadásul Morris azt is látni véli, hogy a zsidó állam elpusztításának ideológiai előkészítése is lezajlott már. Az arab világban évtizedek óta azt sulykolják, hogy Izraelt, a gonosz megtestesítőjét el kell törölni a Föld színéről. A nyugatiak meg úgy tudják, hogy Izrael rasszista, elnyomó állam, s a multikulturalizmus világában léte kész anakronizmus.
Nem élhetnek békében
Hogy őszinte legyek, ez a horror-forgatókönyv sokkal reálisabbnak tűnik számomra, mint a zsidók kivándorlása Izraelből. (Már feltéve, ha az alappremisszát elfogadjuk, és kimondjuk, hogy valamilyen rejtélyes parapszichológiai ok miatt a zsidók és az arabok semmiképpen sem élhetnek békében, s Izrael államnak előbb utóbb pusztulnia kell…)
De persze a lényeg nem ez. Sokkal inkább az, hogy Morris tanulmánya világosan megmutatja: íme, a zsidó őrülteknek is megvannak a maguk összeesküvés-elméleteik, amelyek ugyanolyan kiválóan alkalmasak a rettegés előidézésére, az indulatok szítására, a gyűlöletkeltésre, mint a mieink. Ahmadinezsád elnök néhány erősen antiszemita kijelentéséből kiindulva nukleáris holokausztot vizionálni ugyanakkora baromság, mint Simon Perez kijelentését szó szerint úgy érteni, hogy Izrael fel akarja vásárolni Magyarországot.
Persze, csak szerintem baromság. Szerintük véresen komoly veszély, ami ellen véresen komolyan kell védekezni. Megelőző csapással Irán ellen - ott, jó kis zsidótörvénnyel a beszivárgás ellen - itt. Vagy valami hasonlóval, de mindenképpen vérrel, verejtékkel és könnyekkel. Mert az megnyugtatja az idegeket, kisimítja a ráncokat és általában is felemeli a hazát.
