Megvallom, él bennem némi euro-szkepszis, hiszen az Unióval kapcsolatos, eddigi magyar tapasztalatok korántsem a legfényesebbek. Várakozásaink a korlátok nélküli európai hazával kapcsolatban egyáltalán nem váltak valóra. Ami előnyt az EU számunkra jelent, azt éppen annyi hátrány egyenlíti ki. Az igazin kérdés így nem is az, hogy előnyös-e Magyarország számára az EU-tagság, hanem inkább az, hogy az előnyök és hátrányok nagyjából kiegyenlített mérlegében merre húz a szívünk. Értéknek tartjuk-e az integráció lehetőségét, vagy inkább önfeladásnak.
No, ehhez képest vetette föl Gyöngyösi Márton a Jobbik frakcióvezető-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján, hogy inkább a leendő Turáni Unión kellene munkálkodnia az országnak, pontosabbana kormánynak újra kellene gondolnia Magyarország uniós tagságát és ennek vizsgálatakor figyelembe kellene vennie az alternatív megoldásokat is: mit jelenthetne egy szoros gazdasági együttműködés Kínával, Törökországgal és Kazahsztánnal, vagy egy jövőbeni Turáni Unióval.
Bár első ránézésre elképesztő az ötlet, alaposabban megvizsgálva nem is tűnik olyan égbekiáltó marhaságnak. Egyfelől Belső-Ázsiában szinte kimeríthetetlen nyersanyagkincsek állnak rendelkezésre, a földből buzog az olaj, a bányákból ömlenek az ércek. Viszont szegény országok ezek, nincs a kiaknázáshoz megfelelő technikájuk, és szinte korlátlan felvevőpiacai lehetnek a magyar élelmiszereknek, mezőgazdasági termékeknek.
Az efféle együttműködések során a nyugati, a fejlettebb terület mindig jobban jár. Mert miközben piacot nyer és olcsó nyersanyagokat, félkész termékeket tud behozni, azonközben sok területen konzerválja a keleti partner elmaradottságát, még akkor is, ha viszonylag komoly jövedelemhez juttatja az arra élőket. Nagyjából ezért nem bírjuk mi sem kihasználni az EU-kínálta lehetőségeket.
Ugyanakkor van ezzel a Turáni Unióval egy aprócska probléma: Többnyire borzalmas országok, és rettenetes elnyomás alatt élő népek tartoznak ide. Egy ismerősöm, hosszabb idő után most érkezett haza egy mohamedán országból. Történeteiből az derült ki, hogy a személyes szabadság fogalmát még hírből sem ismerik arrafelé. Kínáról, hazánk legújabb stratégiai partneréről meg jobb nem is beszélni. Emberi jogok, individuális cselekvés, megválasztható életforma, egyéni döntés, személyes szabadság egyre értelmetlenebb szóösszetételek, ahogy haladunk kelet felé.
S mindezért Gyöngyösi Márton és a Jobbik merész keleti tervével sem az a baj, hogy irracionális, hanem éppen az, hogy túlságosan is értelemorientált. A ráción túlival, az érzelmekkel, az értékekkel, a magyarság európai kultúrájával ugyanis akkor is számolni kell, ha nem túlságosan erős ez a kötődés.
A Boldogok a sajtkészítők immár a Facebookon is megjelent.Érdemes bejelölni, mert előfordul, hogy egyébként izgalmas posztok nem kerülhetnek ki az Index címoldalára.
