HTML

Boldogok a sajtkészítők

- Következő! … Kereszthalál? - Igen. - Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. - Következő! ... Kereszthalál? - Igen. - Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!... Kereszthalál? - Ó nem. Szabadláb. - Mi? - Engem elengedtek. Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. - Hú! Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! - Nem. Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. - Ó, már értem! Nagyszerű! Nagyon jó, nagyon jó! Hát, kimész az ajtón... - Igen tudom. Ki az ajtón, balra fordulok, fogok egy keresztet. - Nagyon jó, kösz' szépen. Kereszthalál? - Igen. - Jó...

Friss topikok

  • Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: Itt az orvosok egyik esetben sem lehettek volna jók. Azért ez milyen már? (2021.11.08. 19:30) Lengyelországban gyilkosság történt
  • midnight coder: @MEDVE1978: Igen baloldalinak nem nevezhetõk, de liberálisnak pláne nem. (2021.07.28. 15:57) Válogasd meg a szavaidat!
  • szekertabor: A probléma lényege, amit bárki, aki járt már nudista strandon, megerősíthet: a közszemlére bocsájt... (2021.07.28. 09:52) Bimbószabadságharc
  • evilwolf: " és nem kellene a méregdrága Pegazusra költeni az adófizetők pénzét." Azért a kínai vakcina sem v... (2021.07.20. 18:33) Következetesen a lehallgatásról
  • apro_marosan_petergabor: @Homo fideszbirkusz: Helyettem ne igyekezz véleményt mondani. A megzsarolt, megritkított, folyama... (2021.06.10. 21:06) Miért nem találkozik a pápa Orbánnal?

Linkblog

Iskola a holnap határán

2012.09.07. 06:18 Ratius

Az örmény konfliktus, a maga brutális fejszéjével agyoncsapta a hét legfontosabb témáját, azt a tényt, hogy az iskolaév megkezdésével a hazai oktatásügy silány tragikomédiájának újabb felvonásához érkeztünk. A konzervatív szülők büszkén kísérik iskolába gyermekeiket, a hozzám hasonlóak pedig, akik még emlékeznek arra, micsoda igazságtalan és meg nem érdemelt börtönnek éreztük az osztálytermet, viszolyogtató disszonanciával taszítjuk be gyermekeinket az iskola kapuján. Jól tudjuk, idejük nagyobb részében borzalmasan fogják érezni magukat. Sokszor gonosz emberek felügyelete alatt, értelmetlen feladatokra kárhoztatva, csendben, fegyelemben kell eltölteni délelőttjüket. Ha lecsupaszítjuk a dolgot, ha lehámozzuk oktatási rendszerünkről a mítoszokat, legendákat és poroszos megfontolásokat, nem marad más, mint a kényszer és a kényszerítés. Gyermekeinknek lényegében ugyanazt adjuk, amivel bűnözőinket fenyegetjük: nyolc-tizenkét év letöltendő rabságot.

Nemzedékek

images (1).jpgPedig a tudás továbbadásának mikéntje emberi létünk legfontosabb kérdése. A remény, hogy gyermekeinknek jobb lesz – mert többet tudnak, jobban alkalmazkodnak, hatékonyabban oldják meg problémáikat – visszamenőleg ad értelmet életünknek, s az előttünk járt nemzedékek ezernyi kínjának. A történelem girbe-gurba útjainak, létünk furcsa vargabetűinek ad célt és okot ez a hit. Még akkor is, ha olykor gyanakodni kezdünk, nem boldogabb-e a tudatlan, mint a tudós, nem vakiht-e a tudásba vetett bizalmunk, mint annyi más babonánk, nem véletlenek kusza játéka taszítja-e előre-hátra sorsunk, még akkor is hinnünk és remélnünk kell, hogy embervoltunknak van valami magasabb értelme. És nekünk, itt a XXI. század kezdetén, e magasabb értelem, e végső ok, e távlati cél más nem lehet, mint a generációról generációra halmozott tudás, s ennek révén a bővülő szabadság, végső soron tehát a boldogabb, teljesebb, igazabb élet.
Nekünk, akik még egy előző korban születtünk, nekünk, akiknek lába a múltba lóg, de tekintete már a jövőben jár, nekünk különösen igaznak tűnik e hit. A mi életünk maga a bizonyosság. Mi még láttuk azt a kort, amelyben a szűk dogmák és lapos előítéletek, a korlátolt lehetőségek és homályos horizontok, a meghajló gerincek és megroppanó lelkek voltak a hétköznapok valóságai. Szüleink, nagyszüleink, tanáraink és idős kollégáink hurcolták magukkal a múltat, amit mi már lerázhattunk magunkról. Egy-két emberöltővel ezelőtt még a mindennapokban élt a megkülönböztetés és a szegregáció, az elnyomás és a kényszerű önkontroll, a félelem és a feltétlen morál minden hamis igazsága. Mi már úgy nőhettünk föl, hogy mindez viszonylagossá lett, s megkérdőjelezhetővé vált. Közülünk sokan már nem azonosulnak az elnyomóval, csak azért, hogy az elnyomatás könnyebb legyen. Sokan már hisszük, hogy a megszokott kínok csak megszokásunk miatt állandóak, s talán másképp kellene lennie. Nekünk már legalább fantáziáinkban élni tud egy olyan világ, amelyben az embernek nem muszáj úgy élnie, tanulnia és úgy dolgoznia, mint rabszolgáinknak hajdanán.
Gyermekeink előtt azonban már kérdések sincsenek. Magától értetődő biztonsággal választják azt, ami jó nekik, amit szépnek és igaznak gondolnak, és szerencsére fütyülnek arra, amit én tartanék igaznak.

Pedellus, vagy programozó?

images (3).jpgAz egyéni lét felszabadítását pedig tudásunk szédítő bővülése hozta el. Ők már a zsebünkben hordják a könyvtárat és a koncerttermet, egy fél perc csak, hogy barátaiknak utána nézzenek, ők látják, mi történik a világ túlfelén, és bármilyen közösségben részt vehetnek. Őket már nem kötik üres szabályok és erényes megfontolások, nem kínozzák gonosz kényszerek és konok lehetetlenségek, nem törik meg balga tekintélyek és hamis hiszekegyek.
A mi életünkben minden megváltozott.
Csak az iskola nem változott semmit. Még ma is éppen olyan, mint bő két évszázada, olyan, amilyennek megszületett, amilyennek megálmodta Mária Terézia. Rendszerét, formáját, tartalmát csodás ragaszkodással őrizte meg az iparosodás kezdetétől a végéig. Csak néha tett engedményeket, csak néha hódolt meg a kordivatnak, s akkor is csak csekély változást engedett. Mindig csak egy lépést. Soha kettőt vagy hármat. Iskoláink, egyházaink mellett, a legkonzervatívabb intézményeink.
Pedig hol van már a Tanár úr kérem Bauerje és Steinmannja, hol vannak már a Pál utcai fiúk, hová lett Abigél és mind a többiek...
A mi gyermekeink már mások, másféle emberek. A különbséget mindenki látja, csak azok nem hajlandók észrevenni, akik iskoláink mibenlétét meghatározzák. Illetve, dehogyisnem. Látják ők is. Csak széleskeblű, ókonzervatív nekibuzdulásukban legszívesebben felpofoznák azt a sok renitens nebulót, aki nem akar beállni a hagyományos rend igájába.
Pedig nagyon is rosszul teszik. Sokkal rosszabbul, mint legszörnyűbb rémálmaikban képzelhetik.
A hagyományos iskola fölött ugyanis végleg eljárt az idő. Az ipari kor múlásával, az információs társadalom születésével, a tudástársadalom létrejöttével megszokott közoktatásunk szédületes sebességgel fog a semmibe zuhanni.
Peter Drucker, egy igencsak hírneves amerikai vállalkozásfejlesztő guru szerint: „A felsőoktatás nem fog sokáig túlélni. A jövő a hagyományos oktatáson és az osztálytermeken kívül van. A távolsági oktatás gyorsan közeledik.” Olyan gyorsan, hogy már itt is van a nyakunkon. Az Apollo Group a világ legnagyobb online oktatási intézménye. Félmillió diákja van. Dél-Koreában a papír-tankönyvek helyett e-book-olvasókat kapnak az iskolások. Amerikai egyetemek programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy az intézményben felhalmozott tudást hozzáférhetővé tegyék azok számára is, akik az egyetem falain, sőt az ország határain kívül rekedtek.

Tábla, kréta, köpeny?

images (2).jpgHol van ma már a tábla és a kréta igazsága? Elektronikus eszközeink révén ma-holnap otthonról, villamosról, vagy éppen a strandról tanulhatunk. Letölthetjük a kötelező és ajánlott irodalmat, bejelentkezhetünk a szemináriumra, megnézhetjük az előadást, kitölthetjük a tesztlapot, beadhatjuk a házi-dolgozatot, s, ha nem értünk valamit, személyes konzultációt kezdeményezhetünk az oktatóval.
Mindent, mindent képes eljuttatni hozzánk az új technika. És ugyancsak költséghatékonyan teszi. Az oktatásba való beruházás – egyénnek, családnak, államnak egyaránt – a legjobb befektetés. Különösen akkor az, ha a ma már elérhető eszközök segítségével teszi.  
Nem kezdek számolgatni, nem stílusom. De azt pontosan tudom, mennyibe kerül egy tankönyvcsomag. Többet is veszek évről-évre. De bár vehetnék helyette e-book-olvasót! Mert azzal együtt megkapom a digitalizált könyvek tízezreit, kultúránk felhalmozott kincseit, tudásunk legjavát. Nem tudom, mennyibe került egy iskolaépület fenntartása, a tantestületek bére és járuléka, a mögöttük álló hatalmas apparátus működtetése. De abban biztos vagyok, hogy az a mód, ahogyan ma fenntartjuk oktatásunkat, a legpazarlóbb rendszerévé lett államunknak. És nem pusztán azért, mert elavult infrastruktúrák hátán döcögve, elaggott eszközökkel, fölösleges órákat, heteket, éveket rabolva rója becsengetéstől matúráig tartó végtelen vándorútját, de főképp azért, mert jobb sorsra érdemes tanárt és diákot, az embert tékozolja el.
Igaz, ahhoz, hogy mindez megváltozzon, ahhoz, hogy ne pusztán az info-business ügyes vállalkozóinak hasznára szolgáljon a mi tudásvágyunk, ahhoz, hogy a tudás ne pusztán az elit kiváltsága legyen, kellene egy közösségi szándék, egy egységes cél, egy kiforrott jövőkép. Egy olyan perspektíva, ami felé elindulhatunk, még akkor is, ha egyelőre távolinak tűnik e horizont, s akadályokkal telinek látszik az út.
De mégis, mégis el kellene indulni már. Legalább egy lépést tenni előre, legalább felmérni, merre van a holnap, legalább elképzelni ezt a jövendőt. Mert amelyik közösség ezt nem teszi meg, az a legostobább felelőtlenséggel szórja a porba önnön reményeit. Mert amelyik nép, ezt nem lépi meg, az elvesztegeti múltját, sutba dobja mindazt, amit évezredek alatt halmoztak fel elődei. Mert amelyik nemzet nem hisz a saját tudásában, az nem hisz a saját jövőjében sem, s így sem múltja, sem jövője, de talán még jelene sincs neki.
Így vitatkozzunk tehát afelett, vajon kell-e, s ha igen, hát matyó-, avagy kalocsai mintás legyen-e az új iskolaköpeny!

Ha tetszett a bejegyzés, ha örömmel olvasod a BASK (Boldogok a sajtkészítők) megrázóan provokatív, üdítően szellemes és elkeserítően valósághű írásait, lájkold a BASK  facebook oldalát, oszd meg barátaiddal a felszabadító, vagy éppen felháborító cikkeket, mert előfordul, hogy egyébként izgalmas posztok nem kerülhetnek ki az Index címoldalára.

20 komment

Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

https://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/api/trackback/id/tr774760548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dez01 2012.09.07. 10:12:45

100%-ig egyetértek....

Tegnap ültem végig 1 szülőit, ahol 2 új tanár mutatkozott be...

Tiszta kőkorszak volt:(
A számtech. tanár is megköveteli, hgoy mindent írjanak le a füzetbe, amit ő felír a táblára...... No comment.

Az iskola 30 év alatt semmit sem fejlődött.....

És a tanárok meg vannak sértődve, amikor merjük kritizálni a módszereket.....

Ringlósztár 2012.09.07. 10:16:55

"Sokszor gonosz emberek felügyelete alatt" ez sajnos nagyon pontos megfogalmazás, 10 éves lányomat tegnap ordította le a magasan kvalifikált napközis "tanító" nő, mert azt merte kérni, hogy a húshoz ne rakjanak neki mártást.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.09.07. 10:23:56

Ha ebook meg hasonlók lennének az iskolában, akkor a gyerekek semmit sem tanulnának.

ftk 2012.09.07. 10:41:29

Ennek az egésznek még le kell tisztulnia. Nincsenek nemhogy kidolgozott, de kipróbált pedagógiai módszerek sem a nem osztályterem alapú, számítógéppel támogatott oktatásra, az általános iskolás korú gyerekek számára legalábbis. Ami pedig van - pl. létezik távoktatási és CBT hagyomány a középiskolás oktatásra és felsőoktatásra -, azt szeretik elfelejteni, vagy újra felfedezni. Én sem látom rózsásnak a helyzetet.

ftk 2012.09.07. 10:43:17

@Gondolkodni Próbáló Birca: no az e-book speciel eléggé uncsi, főleg a fapadosabb fajta, nem nagyon lehet vele mást csinálni, mint olvasni meg jegyzetelni.

ftk 2012.09.07. 10:45:21

@dez01: ennek lehet azért a begyöpösödöttségen kívül más oka is (bár ki tudja, lehet, hogy nála csak az). Pl. a gyerek a másolással rögzít is, amit nem olvasott el, rágott át, az nehezebben és kevésbé tartósan ragad meg. Ha pl. a tanár aktívtáblán mutat szöveget, majd azt elküldi a gyereknek, azt a gyerek nehezebben, hosszabb idő alatt jegyzi meg, ha egyáltalán. Mondjuk azt nem hiszem, hogy pont számítástechnikából kellene szövegközpontúnak lennie a tanításnak...

aFx 2012.09.07. 10:57:06

@ftk: ez igaz, bár én a problémát jegyzetre jegyzeteléssel oldom meg. de alapvetően vizuális memóriám van remek, meg úgyis a végén szoktam csinálni egy saját jegyzetet.

iskolaköpeny meg helyett hatékony jegyzetelést is lehetne tanítani. mindmapokkal, meg színekkel. porosz berögződéseket, pl a kispestalsótepertői csata 1522 jan 12 12:31-15.41 kit érdekel, nem ad átlátható képet és két héttel a témazáró után már a kutya nem emlékszik rá.

ja és ami a legfontosabb: magoltatás helyett a diákot szintetizálásra és saját gondolatok visszaadására kényszeríteni. automatákból nem lesz tudásalapú társadalom.

Beru 2012.09.07. 12:02:35

Ez így csak féligazság. Egyetlen egy dolog maradt ki az írásból: a pedagógus szerepe. Az igazi pedagógusé, aki nemcsak adatokat tölt be a fejedbe, hanem képez, tehetséget ismer fel, tehetséget gondoz, nevel, segít is. Az emberi tényező kihagyhatatlan a tanulási folyamatból, pedagógus pedig főként iskolákban fordul elő. Kétségtelen, hogy a még mindig poroszos iskolában kevés az igazi nevelő, de ezt nem a táblagép oldja meg. Legyen iskola - de ne poroszos szemlélettel. Szerintem ez a legfontosabb.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.09.07. 12:12:49

@ftk:

Ja, s a tanulók tankönyvet fognak rajta olvasni? Ne légy naív.

1walaki 2012.09.07. 15:49:41

Már látni lehet, a tanterv-utasításos rendszer új kiadása (2.0) egy szélsőségesen centralizált iskolarendszer keretei közül bocsátja majd útjára végzett tanulóinak sokaságát. Eltérő életszakaszokban, egyre szűkebb tanulási pályákat biztosítva nekik, ki merre lát.
A szemünk előtt kezd alakot ölteni ez a nyilvánosságot folyamatosan hárító, puccsszerűen bevezetett és privilégiumokra épülő oktatási szisztéma. A köznevelésnek, pontosabban a mesterséges alulképzésnek ez a koncepciója élő cáfolata lesz a tudás alapú társadalom ideájának. Tisztes konzervatív nyelvre lefordítva ez azt jelenti, a Nemzeti Együttműködés Rendszere a jövőben jóval nagyobb hányadban tart igényt műveletlen emberfők sokaságára. Érezzük hát jól magukat a tanulók ebbe a jövőképbe beállítva, ami valójában egy szűk elit retró-Magyarország ábrándképe.
Minden végzett tanuló elfér az albumában. Alulra a 16-18 éves korosztály 8-10%-a kerül, akiknek a tanulásra ösztönzéséről végképp lemond az állam. Ezt megelőzően a nehezen motiválható diákokat ún. Híd-programba vezetik át, ahonnan viszont nincs hova tovább. Közgazdasági nonszensz, hogy az állam nem tekinti befektetésnek, hogy segítse őket egy fejlettebb munkakultúra terén való megkapaszkodásban. Le lehet írni őket, esélyük sem lesz jó adófizetővé, igényes fogyasztóvá, önálló választópolgárrá válni. A szakiskolába kerülőket sem fenyegeti a veszély, hogy jobb önismerettel, közepes nyelvtudással, a világra nyitottabban gyarapítsák a jó szakemberek körét, mint eddig. Az érettségizők már rég nem VIP kártyások, de legalább egy belépőt mutathatnak fel a munkaerőpiacra. A korosztályok jelenleg 75%-a végez érettségit adó iskolában. A jövőben arányuk 40%-ra zsugorodik.
Ezek után megkönnyebbülést jelenthet, hogy a szigorúan ellenőrzött köznevelési intézményekből egy szélsőségesen liberalizált, „önfenntartó” felsőoktatásba kerülnek azok, akiknek futja rá.

1walaki 2012.09.07. 16:28:55

Már látni lehet, a tanterv-utasításos rendszer új kiadása (2.0) egy szélsőségesen centralizált iskolarendszer keretei közül bocsátja majd útjára végzett tanulóinak sokaságát. Eltérő életszakaszokban, egyre szűkebb tanulási pályákat biztosítva számukra, ki merre lát.
A szemünk előtt kezd alakot ölteni ez a nyilvánosságot folyamatosan hárító, puccsszerűen bevezetett és privilégiumokra épülő oktatási szisztéma. A köznevelésnek, pontosabban a mesterséges alulképzésnek ez a koncepciója élő cáfolata lesz a tudás alapú társadalom ideájának. Nettó ostobaság, hogy ez senkinek nem kerül semmibe. (Lesz neki ára, csak most hirtelen elfelejtettem, ki fogja megfizetni.) Tisztes konzervatív nyelvre lefordítva ez azt is jelenti, a Nemzeti Együttműködés Rendszere a jövőben jóval nagyobb hányadban tart igényt műveletlen emberfők sokaságára. Érezzék hát jól magukat a tanulók ebbe a jövőképbe beállítva, ami egy szűk elit retró-Magyarországának az ábrándképe és nem túl vidám valósága lesz.
Minden végzett tanuló el fog férni az iskolarendszer nagy albumában. Alulra a 16-18 éves korosztály 8-10%-a kerül, akiknek a tanulásra ösztönzéséről végképp lemond az állam. Ezt megelőzően a nehezen motiválható diákokat ún. Híd-programokba irányítják át, ahol viszont nem lesz több híd, innen nem vezet hova út. Közgazdasági nonszensz, hogy az állam nem tekinti befektetésnek, hogy segítse őket valahogy egy fejlettebb munkakultúra terén való megkapaszkodásban. Kész, leírták őket, esélyük sem lesz jó adófizetővé, igényes fogyasztóvá, önálló választópolgárrá válni. Ugyanakkor a szakiskolába kerülőket sem fenyegeti túlságosan a veszély, hogy az eddigiekhez képest jobb önismerettel, közepes nyelvtudással, a világra nyitottabban gyarapítsák a leendő jó szakemberek körét. Az érettségizőkről mindannyian tudjuk, már rég nem VIP kártyások, de legalább egy belépőt a munkapiacra felmutathatnak. A korosztályok jelenleg 75%-a végez érettségit adó iskolában. A jövőben az arányuk 40%-ra zsugorodik. Ez a keretszám, egy alternatív numerus clausus.
Ezek után megkönnyebbülést jelenthet, hogy a szigorúan ellenőrzött köznevelési intézményekből egy szélsőségesen liberalizált, „önfenntartó” felsőoktatásba kerülnek azok, akiknek futja rá.

1walaki 2012.09.07. 16:34:22

Már látni lehet, a tanterv-utasításos rendszer új kiadása (2.0) egy szélsőségesen centralizált iskolarendszer keretei közül bocsátja majd útjára végzett tanulóinak sokaságát. Eltérő életszakaszokban, egyre szűkebb tanulási pályákat biztosítva számukra, ki merre lát.
A szemünk előtt kezd alakot ölteni ez a nyilvánosságot folyamatosan hárító, puccsszerűen bevezetett és privilégiumokra épülő oktatási szisztéma. A köznevelésnek, pontosabban a mesterséges alulképzésnek ez a koncepciója élő cáfolata lesz a tudás alapú társadalom ideájának. Nettó ostobaság, hogy ez senkinek nem kerül semmibe. (Lesz neki ára, csak most hirtelen elfelejtettem, ki fogja megfizetni.) Tisztes konzervatív nyelvre lefordítva ez azt is jelenti, a Nemzeti Együttműködés Rendszere a jövőben jóval nagyobb hányadban tart igényt műveletlen emberfők sokaságára. Érezzék hát jól magukat a tanulók ebbe a jövőképbe beállítva, ami egy szűk elit retró-Magyarországának az ábrándképe és nem túl vidám valósága lesz.
Minden végzett tanuló el fog férni az iskolarendszer nagy albumában. Alulra a 16-18 éves korosztály 8-10%-a kerül, akiknek a tanulásra ösztönzéséről végképp lemond az állam. Ezt megelőzően a nehezen motiválható diákokat ún. Híd-programokba irányítják át, ahol viszont nem lesz több híd, innen nem vezet hova út. Közgazdasági nonszensz, hogy az állam nem tekinti befektetésnek, hogy segítse őket valahogy egy fejlettebb munkakultúra terén való megkapaszkodásban. Kész, leírták őket, esélyük sem lesz jó adófizetővé, igényes fogyasztóvá, önálló választópolgárrá válni. Ugyanakkor a szakiskolába kerülőket sem fenyegeti túlságosan a veszély, hogy az eddigiekhez képest jobb önismerettel, közepes nyelvtudással, a világra nyitottabban gyarapítsák a leendő jó szakemberek körét. Az érettségizőkről mindannyian tudjuk, már rég nem VIP kártyások, de legalább egy belépőt a munkapiacra felmutathatnak. A korosztályok jelenleg 75%-a végez érettségit adó iskolában. A jövőben az arányuk 40%-ra zsugorodik. Ez a keretszám, egy alternatív numerus clausus.
Ezek után megkönnyebbülést jelenthet, hogy a szigorúan ellenőrzött köznevelési intézményekből egy szélsőségesen liberalizált, „önfenntartó” felsőoktatásba kerülnek azok, akiknek futja rá.

billy reed 2012.09.07. 19:01:47

"Sokszor gonosz emberek felügyelete alatt"

Egy ország pedagógusi karáról ilyet állítani: erre nincs mit mondani.

Az biztos, hogy innentől hitelét veszíti mindaz, amit a blog mondani akar.
Nem érdemes tovább olvasni.

?????????????? 2012.09.08. 00:31:00

@billy reed: ugyan miért? kizárt, hogy ne tudna bárki rosszindulatú, frusztrált, idegbeteg, ráadásul tökéletesen igaz, tanársztorikat mesélni!

olyan tanárokról, akik kulcscsomóval dobják fejbe a diákokat fegyelmezés címszóval, vagy olyan tornatanárról, aki a tornaszivacson fekvő diákot direkt megrúgja az órán.

olyan matektanárról, aki éveken keresztül azt sulykolja a gyerekbe, hogy ostoba, és alkalmatlan, sőt fogyatékosnak nevezi az osztály többi tagja előtt.

olyan napközis tanárokról, akik megalázzák a tanulókat, pusztán azért, mert gyűlölik a gyerekeket.

nekem speciel sok történetem van, és hálás lennék a jövőnek, ha az én gyerekeimnek már nem kellene ilyesmiket átélniük!

fontos volna, hogy az oktatási rendszer ne az állatok idomításának (büntetés-jutalmazás) logikájára épüljön! hogy ne a ki nem érdemelt tekintélytisztelet legyen az alapja.

igenis vannak érdemtelen, ostoba, rosszindulatú, frusztrált tanárok, akik többet ártanak, mint használnak!

Hunor Levente 2012.09.08. 15:47:38

Az elektronikus eszközök - mint például az említett e-book olvasó - egyelőre sajnos nem elég elterjedtek, és hiába a technika, ha nincsen hozzá szolgáltatás.
Másrészt elektronikus eszköz sem feltétlenül kell mindenhez. Valamire elég csupán a tábla és a kréta.

EG0 2012.09.08. 15:51:35

Mi a helyzet azokkal a családokkal, ahol 3 gyerek lakik egy szobában,bömböl a tévé egész nap amíg apu haza nem ér veszekedni anyuval?
Ott éppen az iskola épülete és fegyelme az egyetlen hely, ahol koncentrálni tud a gyerek bárminek is az elsajátítására.
Finomítva a kérdést: hány átlag magyar szülő fogja megteremteni a körülményeket és presszionálni az otthon lévő gyermekét arra, hogy naponta több órát tanulással töltsön?

Más: volt szerencsém 15-20 év elteltével ismét középiskolások számtech. tudását felmérni. Azt hittem, ez egy másik generáció már és mindent tudnak az új információs társadalom eszközeiről, lévén ebben nőnek fel. Hát a fenét! Olyan szinten fogalmuk sincs a Facebook és MSN használatán kívül SEMMIRŐL, hogy az elképesztő!

Alternatív ötlet: ne az iskolákat szüntessük meg, hanem adjunk szabad kezet az igazgatóknak, milyen tanárokat és mennyi pénzért alkalmaznak a saját költségvetési keretükből. A bértábla az egyik oka a mai színvonalnak.

Lovakkal jöttél Viszockij! 2012.09.09. 21:06:57

Értem a keserűséget.
Egy kicsit összemosódnak a dolgok a cikkben. Hogy az iskola mint intézmény (közösségben elsajátítani a tudást olyanoktól, akik át is tudják adni rendszerezve a tudást) elavult lenne jelenleg, azt erősen kétlem. Egy gyerek, amint magától, a strandon tanul? Mármint, mindegyik? Na persze :).
Hogy a pedagógiai módszerek sokszor elavultak, kétségtelen. Hogy az iskolákban sok az alkalmatlan pedagógus - naná. Hogy van digitális tábla, de nincs mivel megtölteni? Ismerős.
Köpeny? Komolyan? Ez a legnagyobb probléma? NEm a köpeny a probléma, hanem, ha központilag KÖTELEZŐ lesz. (erőpróba? vajon lesz-e merszünk szembeszálni (akarunk-e)? Iskolánként, osztályonként?) A jó megoldás nyilván az lenne, hogy hadd döntse el az iskola, a szülőkkel együtt (aláhúzva).

2012.09.09. 22:11:16

Ratius, szánalmas vagy ezzel a nyögdécseléseddel. Az iskola már rég nem az, aminek te próbálod beállítani.

borjános 2012.09.13. 16:41:36

Tisztelt pedagógusok és nem pedagógusok!
Sok igazságot olvastam a cikkben is, meg a hozzárzólásokban is.
A pedagógusok egy része szalad a facebookozó nemzedék után. Ők ugyanis csak irigykedve nézik, ahogy a szerintük "taknyosok" bánnak a közösségi portállal. Mit akarnak? Megpróbálják utolérni őket. beiratkoznak a facebook iskolába, próbálják megérten a fiatalokat. Teszik ezt intézményesen, a pedagógusképzés fellegváraiban, a közpénzen jól tartott "pedagógiai kutató műhelyekben", kiadják a filataloknak doktori cselekmény házi feladatául, felkérnek pályakezdőket osszák az észt az idősebbeknek. Konferenciák, áruismertetők sorát szervezik, ahova csak a bentfenteseket engedik szólni, előadni, hozzászólni, stb. Jókat vitáznak azon, hogy hogyan lehetne okostelefonnal tanítani. Annak a gyereknek akarnak okos telefont az órákra, aki esteleg nem reggelizett iskola előtt. Lelkesedenek az interaktív tábláért, ami osztálytermenként legalább fél millió forintért beszerzhető. Tananyagot persze vagy jó pénzért lehet profi cégektől vásárolni, vagy lelkes amatőröktől kunyerálják össze. Nem hiszik el: konferncia előadáson dadogta el az óvónéni, hogy öröltek a csemetéi az interaktív táblának. Persze, a kis maszatos újjukat húzogatva a táblán, a négylábú pacikat elhúzhatták a kétlábúak közül. Alig hittem a szememnek, amikor az előadást megnéztem. De találkoztam 25 milliós projekttel, ahol "írd meg a tananyagodat Word-ben, szedd ki belőle a képeket, tedd fel a szerverünkre a csupaszt, küldd el a képeket, a progink, amit vettünk keretrendstzerbe teszi és jó pénzért a szerverünkről olvasgatod."
A modern elektronika eredményeit nem ilyen marhaságokra kellene alkalmazni. Tessék államilag tartalomfejlesztést finanszírozni. Azt, mivel adópénzből származik, tessék nem profitorientál cégekkel forgalmazni. Sokáig nem lesz mindenkinek okos telefonja, táblagépe stb. De legyen ott a tanítónéninek az iskolában a lehetősége. Ő tanuljon meg tartalmat keresni az órája anyagához. És az elektrónika ne a nevelés helyettesítője, hanem csak segítője legyen. Ehhez sajnos szerintem éppen a pedagógusképző intázmányeknek kelleme saját magukat átprogramozni, megtanítani a tantónéniket változó tartalomkeresésre , fejlesztésre és kombinált alkalmazásra. Ezzel szemben a blogjaiktól távol tartanak minden jószándékú véleményt hozzászólást. Az iskola nem a lényéből fakadóan börtön, csak a börtönőröket mimelő nem pedagógus, de tanári diplomát mutogató képzők teszik azzá. Szóval a tanárképzés legfelső szintjén kellene az első lépéseket megtenni. a többi már magától értetődne.
süti beállítások módosítása