Miután a készülő új alkotmányban már helyet kapott a Szent Korona, a vármegye, és a hírek szerint az ország hivatalos megnevezése a jövőben nem köztársaság lesz, úgy vélem, a történelmi folytonosság visszaállításának további gesztusai sem hiányozhatnak hazánk megújításának emberfeletti munkájából.

Egy ország, egy nemzeti közösség történelmi folytonosságát is kifejezik azok a címek, rangok, megszólítások, hagyományos viseletek, épületek, helyszínek, amelyek használatban vannak az adott közösség körében. S a történelmi folytonosság ilyesféle jelképei identitásképző erőt jelentenek – egyébként akkor is, ha sokan nem azonosulnak velük. A tagadás ugyanis éppen olyan közösségképző tényező, mint az igenlés. Hogy tehát a jövőben üdvösen megszaporodjon a konzervatívok által védelmezett, s a haladók által támadott nemzeti, közösségi szimbólumok száma, hogy lehessen mit felmagasztalni és leszólni, hogy a húsz éve használt, elcsépelt, unásig ismételt ideológiai mankók helyett új furkósbotokkal püfölhessék egymást a nemzetiek és a nemzetidegenek, az alkotmány-előkészítő bizottság, illetve a hamarosan megalakítandó Alkotmányozó Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlom következő javaslataimat:   

Főispán, alispán, zászlósúr, rabonbán,

Vármegyéink élén a történelmi hűségnek megfelelően az államfő által kinevezett főispán álljon, s a megyei közgyűlés által választott vezetőt ezentúl ismét nevezzék alispánnak. Általában is javaslom, hogy az egyes tisztségek történelmileg kialakult elnevezéseit állítsa vissza az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, kerüljön vissza a magyar közjogba a bán, a nádorispán, hercegprímás stb. fogalma! Hogy milyen tartalommal, azt a kormány, illetve tisztelt Alkotmányozó Nemzetgyűlés kreativitására bízom.

Nemesi címek, előnevek

Nyomatékkal hívom föl a tisztelt Alkotmányozó Nemzetgyűlés figyelmét az 1947. évi IV. törvény azon részére, amely szerint a „nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (...) használata tilos." A nemesi címek, előnevek és címerek használatát tiltó törvényt azonnal el kell törölni!

Megszólítások

Természetesen mindezekkel párhuzamosan vissza kell állítani a hagyományos megszólításokat a következők szerint:

Felséges: a király, királynő, királyné (Őfelsége a király; Felséges úr!).

Fenséges: a királyi család minden más tagja, (kivéve a mindenkori trónörököst. Ő: Felséges vagy Felség!)

Főmagasságú: a bíborosok (Őeminenciája, Eminenciás uram!) és a máltai (johannita) lovagrend nagymestere.

Főméltóságú: a Kormányzó, a Hercegprímás, a herceg és néhány mediatizált grófi család (mint pl. a Schönborn-Buchheim grófok és mások).

Nagyméltóságú: az érsek, a valóságos belső titkos tanácsosok, az I. osztályú érdemkereszt azon tulajdonosai, akik kitüntetésüket a magyar királyi titkos tanácsosi cím létesítése előtt kapták, a miniszter, a Magyarországon akkreditált külföldi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter; (a magyar követnek csak külföldön jár az excellenciás cím, belföldön akkor, ha a második fizetési osztályba tartozik): a Felsőház elnöke: a Kúria elnöke: a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke: a tábornoki kar tagja altábornagytól felfelé.

Méltóságos: a püspök, a Képviselőház elnöke, a követ, a kúriai bíró, a közigazgatási bíró, a vezérőrnagy és az ezredes, az államtitkár, a miniszteri osztályfőnök, és a miniszteri tanácsos; Budapest székesfőváros főpolgármestere, a főispán, az alispán, a törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere, a főkapitány és főkapitány-helyettes, a tankerületi főigazgató, az Ítélőtábla elnöke, és az Ítélőtábla tanács elnök, a koronaügyész és a koronaügyész-helyettes, a pénzügy igazgató, mindazok a főiskolai tanárok és köztisztviselők, akik a III., IV. és V. fizetési osztályba tartoznak, példáúl a főigazgató, a MÁV-igazgató; a Posta és a Távírda igazgató stb., a császári és királyi kamarás, a gróf, báró, a volt Főrendiház tagjai, a Felsőház tagjai, az udvari tanácsos, a kormányfőtanácsos, az igazságügyi, kereskedelmi, gazdasági, egészségügyi főtanácsos.

Nagyságos: a plébános; az alezredes és őrnagy; a miniszteri osztálytanácsos; az ítélőtáblai bíró; az országgyűlési képviselő; a királyi tanácsos, a kormánytanácsos; az igazságügyi, kereskedelmi, gazdasági, egészségügyi tanácsos; általában véve mindazok, akik a VI. fizetési osztályba tartoznak.

Nemzetesek: a Vitézi Rend tagjai (például: nemzetes és méltóságos).

Főtisztelendő: a katolikus pap (például: Nagyságos és főtisztelendő úr)

Főtiszteletű: a protestáns püspökök

Tisztelendő: a katolikus káplán, segédlelkész és a rabbi.

Nagytiszteletű: a református, evangélikus lelkész: ha parókiája van.

Tiszteletes: protestáns segédlelkész.

Kegyelmes: minden további értelmiségi foglalkozású társadalmi réteg.

Tekintetes: minden további kétkezi foglalkozású, önálló munkavégző mesterember, iparos.

Díszmagyar

Végezetül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés rendelje el, hogy az állami vezetőknek ünnepélyes alkalmakon, illetve országos jelentőségű eseményeken díszmagyarban kell megjelenniük. A miniszterek, miniszterelnök, köztársasági elnök, és általában mindazok, akiket a Nagyméltóságú, esetleg annál hódolatteljesebb megszólítás illet, legyenek kötelesek minden nyilvános szereplésük alkalmával díszmagyart viselni.  

Az operettállam jobb, mint a banánköztársaság!