Olvasom, hogy nagyjából százmilliárd forint hiányzik a költségvetésből. Varga Mihály szerint ez a hiány csak nyolc-tíz kisebb tételből lesz összerakható, mert a három százalékos államháztartási hiányt mindenképpen tartani akarja a kormány. Ebből pedig számomra az következik, hogy kormányunk, országlásának eddigi gyakorlatához híven, meg persze a rendszerváltás óta regnáló kormányok két évtizedes hagyományához híven, ismét kapkodni kezd a hatalom, mindenből lefarag egy kicsit, kétségbeesetten próbálja betömni a lukat. A kiszivárgó hírek szerint némi adóemelés is várható, egyszóval szép lassan visszakényszerül megszokott pályájára a hazai gazdaságpolitika.
S miközben erről a hiányzó százmilliárdról beszél most mindenki, nekem csak úgy, futólag, eszembe jutott, hogy éppen ekkora megtakarítási lehetőségről szólt az MNB közelmúltban megjelent tanulmánya, amely a készpénzforgalom visszaszorításának előnyeiről értekezett. A MNB becslése szerint a GDP másfél százalékát, 388 milliárd forintot vesz ki a társadalom zsebéből az, ahogyan használjuk a pénzt. Pedig ebből jó 103 milliárdot meg lehetne spórolni, ha kevesebbet használnánk készpénzt, és az összes papíralapú fizetési megbízást lecserélnénk elektronikusra.Ha kiépülne egy megfelelő informatikai rendszer, ATM-eket elhelyeznének el mindenütt, ahol szükséges, a boltoknak bankkártya-leolvasót vásárolnának, akkor elenyésző lenne egy-egy tranzakció költsége. Az elektronikus átutalás a Nemzeti Bank szerint, úgy 80 milliárd forintjába kerülne a társadalomnak, ám ezt követően jóval olcsóbban, évi százmilliárdos megtakarítással működhetne a rendszer.
Arra is kitért a tanulmány, hogy a háztartásoknak közel 85 százaléka rendelkezik bankkártyával, így a használat gyorsabb terjedése útjában álló legnagyobb akadály az, hogy a kereskedők alig 25 százaléka fogad el kártyát. Ámde a bankkártya elfogadása nem pusztán a kereskedőn múlik. Mennyivel egyszerűbb lenne a számlaadás, adózás, adóellenőrzés, ha a kormány egyszerűen kötelezővé tenné a kártyaleolvasó használatát. A vállalkozásnak ez csupán néhány ezer forintjába kerülne. A terminál bérleti díja ugyanis csupán 2500 Ft/hó. Nincs olyan vállalkozás, amelyik ezt ne tudná kifizetni. A társadalomnak azonban százmilliós megtakarítást tenne lehetővé.
Hogy a megtakarítás nagyságrendje hosszú távon döbbenetesen nagy, az egyértelmű. Hogy egy ilyen átállással világosabbá válna a gazdaság, az nem kérdéses. Hogy átláthatóbbá, tisztábbá, nyilvánvalóbbá, tehát tervezhetőbbé lenne a hazai pénzforgalom, az sem vitás. Bár a feketézők, ügyeskedők, kiskapu-keresők számára nehézséget jelentene egy ilyen rendszer, azért az nem vitás, hogy a társadalom egészének mégiscsak az lenne az érdeke, hogy elinduljon az ország az elektronikus pénzhasználat felé.
Ámde, hogy a „forradalmi” kormány nem lesz képes gyökeresen átalakítani a pénzgazdálkodás rendjét, számomra az sem kérdéses. A mi politikai elitünk ugyanis nem kedveli a nyilvánvaló, egyszerű, világos és áttekinthető megoldásokat. A mi politikai elitünk a giccset, a hülyeséget, a hatalmat szereti. Meg a pénzt. Márpedig, ha nincs zavaros, nem lehet halászni…
A Boldogok a sajtkészítők immár a Facebookon is megjelent.Érdemes bejelölni, mert előfordul, hogy egyébként izgalmas posztok nem kerülhetnek ki az Index címoldalára.
