HTML

Boldogok a sajtkészítők

- Következő! … Kereszthalál? - Igen. - Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. - Következő! ... Kereszthalál? - Igen. - Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!... Kereszthalál? - Ó nem. Szabadláb. - Mi? - Engem elengedtek. Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. - Hú! Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! - Nem. Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. - Ó, már értem! Nagyszerű! Nagyon jó, nagyon jó! Hát, kimész az ajtón... - Igen tudom. Ki az ajtón, balra fordulok, fogok egy keresztet. - Nagyon jó, kösz' szépen. Kereszthalál? - Igen. - Jó...

Friss topikok

  • Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: Itt az orvosok egyik esetben sem lehettek volna jók. Azért ez milyen már? (2021.11.08. 19:30) Lengyelországban gyilkosság történt
  • midnight coder: @MEDVE1978: Igen baloldalinak nem nevezhetõk, de liberálisnak pláne nem. (2021.07.28. 15:57) Válogasd meg a szavaidat!
  • szekertabor: A probléma lényege, amit bárki, aki járt már nudista strandon, megerősíthet: a közszemlére bocsájt... (2021.07.28. 09:52) Bimbószabadságharc
  • evilwolf: " és nem kellene a méregdrága Pegazusra költeni az adófizetők pénzét." Azért a kínai vakcina sem v... (2021.07.20. 18:33) Következetesen a lehallgatásról
  • apro_marosan_petergabor: @Homo fideszbirkusz: Helyettem ne igyekezz véleményt mondani. A megzsarolt, megritkított, folyama... (2021.06.10. 21:06) Miért nem találkozik a pápa Orbánnal?

Linkblog

Orbán-Matolcsy: túl a barátságon

2011.09.13. 12:23 Ratius

 

Az első, szörnyülködő reakciók után kezd egyre világosabban kirajzolódni a kép: a kormány frankhiteleseket mentő csomagja a zsenialitás határait súrolja. Persze előre nem lehet tudni, hogy végül mi lesz az eredménye a kezdeményezésnek, hiszen az óriási bukás, és az elképesztő siker esélye egyaránt benne van a pakliban. Az mindenesetre tény, hogy az Orbán-Matolcsy páros olyan kezdeményezést indított útjára, ami – rájuk jellemzően – kockázatos, merész, és igen nagyvonalú terv része is lehet.
 
Válság-világháború
 
Ám mielőtt összefoglalnám, milyen pozitív eredményei lehetnek a külföldi bankok ellen intézett huszáros rohamnak, világossá kell tennem egy igen fontos körülményt. Azt ugyanis, hogy a gazdasági válság – bármi is legyen annak az oka és eredete – eredménye végső soron nem lesz más, mint a vagyonok és jövedelmek átrendeződése. Hogy ebben a nagy, világméretű újraosztásban Magyarország milyen szerepet játszik, az korántsem mindegy, egyáltalán nem mellékes tényező. Márpedig most már világosan látszik, hogy az államok egyre határozottabban avatkoznak bele a válság okozta gazdasági folyamatokba, s ez a beavatkozás döntő módon befolyásolhatja a küzdelem végkimenetelét. A svájciak által megnyitott árfolyamháború – amiről mindjárt részletesebben is szólok - csak a jéghegy csúcsa. A mélyben minden kormányzat igyekszik saját pozícióit javítani, saját vállalkozóit előnyben részesíteni, saját lehetőségeit kiaknázni. Hogy Orbánék ebben a küzdelemben durvább játékra kényszerülnek, mint mások, talán nem elegáns, de be kell látnunk, hogy a nemzetközi küzdelmekben az eleganciát nem pontozzák a bírók. A „lovagias” magyar nemzet elvesztette a világháborút, míg az „áruló” románok a győztesek oldalán fejezték be. Úgy tűnik, Orbán tisztában van azzal, amit a hazai politikai elit évtizedek óta képtelen megtanulni: azt ugyanis, hogy a nemzetközi elvárásoknak való kényszeres megfelelés azoknak kedvez, akik a nemzetközi normákat meghatározzák. Azaz a nagyhatalmaknak és a multinacionális vállalatoknak. A durva és agresszív magyar politika, a nemzetközi gazdasági folyamatokba való elszánt beavatkozás azonban hatékony ellensúlya lehet a magyar gazdaság gyengeségéből és kiszolgáltatottságából eredő kegyetlen hátrányoknak. E beavatkozás nélkül az átrendeződés végére a válság legkifosztottabb vesztesei között találhatjuk magunkat.
És, akkor lássuk, milyen pozitív eredményei lehetnek a kormányzati intézkedéseknek!    
 
Bankütközet
 
Az intézkedések nyomán a magyar lakosságot hitelező bankok vesztesége óriási lehet. Részben azért, mert nekik kell kifizetni a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam közötti különbséget, részben pedig azért, mert a hitelkiváltáshoz a lakosság nagy valószínűséggel felhasználja azokat a megtakarításait, amiket, most e bankokban tart. Ha pedig megindul a devizahitelek tömeges forintra váltása, értelemszerűen azok a bankok járnak jól, amelyek sok forintot őriznek, tehát elsősorban azok, amelyek a hazai lakossági megtakarítások zömét kezelik: tehát a magyar bankok és pénzintézetek.
Ha pedig a külföldi bankok hazai leányvállalatait az összeomlás szélére sodorja a kormány döntése, akkor pozícióikat – igen, igen kedvező feltételekkel – megint csak a hazai bankok fogják átvenni.  Több elemző rámutatott arra, hogy a több külföldi pénzintézet már éppen lehúzná a rolót Magyarországon, csakhogy ilyen körülmények között a veszteséges leányvállalatokat nem könnyű eladni.
Több mint valószínű, hogy a kormány döntésének hatására az alacsony megtérülésű és szűkös anyabanki tőkével rendelkező bankok egy része befejezi magyarországi tevékenységét. Ami viszont azt jelenti, hogy a hazai finanszírozás túlnyomórészt magyar bankok kezébe kerül, tehát a keletkező profit nem olyan nagy mértékben hagyja el az országot, mint eddig.
 
Árfolyamcsata
 
Mivel a devizahitelek átváltása során a bankok forintot adnak el, és frankot, eurót vásárolnak, a kormány terve a forint radikális leértékelődéséhez vezethet.  Csakhogy a forint gyengülése igen-igen kedvező az exportőröknek, azaz mindenkinek, aki hazai ipari és mezőgazdasági termékeket külföldre tud szállítani. Nekik minden nap, amikor romlik a magyar fizetőeszköz, újabb és újabb nyereséget jelent. És minél gyengébb a forint, annál olcsóbban tudják kínálni áruikat, szolgáltatásaikat a nemzetközi piacon, azaz hosszabb távon olyan pozíciókat is megszerezhetnek, amelyekről korábban nem is álmodhattak volna. Ezért kényszerült rá Svájc a beavatkozásra. Az egyre erősebb frank ugyanis éppen az exportorientált svájci vállalatok nyereségét és piaci lehetőségeit szűkítette.
Ugyanakkor a romló forint az importőrök helyzetét nagyon megnehezíti. A külföldről behozott áruk egyre drágábbak lesznek, s egy idő után elkövetkezhet, hogy egy csomó terméket nem lesz érdemes külföldről behozni. Ez a lehetőség a hazai termelők előtt nyitja meg a kapukat, hiszen az importáruk helyett a magyar termékek vásárlására ösztönözhetik a fogyasztókat. A magyar gazdaság pedig amúgy is rendkívül importfüggő, s ugyanúgy, ahogyan a bankok esetében, a reálgazdaság területén is nagyon hasznos lenne, ha a keletkező profit nem a külföldi, hanem a hazai gyártókat gyarapítaná.   
 
Infláció-offenzíva
 
De a forint gyengülése az államadósság csökkentésében is szerephez juthat, hiszen rengeteg olyan kötelezettsége van a magyar államnak, amit forintban, azaz gyengülő forintban kell kiegyenlítenie a költségvetésnek, így minél gyengébb a forint, annál stabilabb lehet a magyar államháztartás.
Azzal is egyre komolyabban számolnak a hozzáértők, hogy forint gyengülése inflációt fog gerjeszteni. Olyan inflációt, amit nem tud kontrollálni a nemzetközi pénzügyi rendszer, mert mögötte nem magyar pénznyomda szorgos működése áll, hanem éppen a nemzetközi pénzrendszer kíméletlen logikája. E folyamat, bár igen-igen hátrányos a bérből élők számára, rendkívül előnyös az állam számára. Az infláció felpörgetése a költségvetési hiány radikális csökkentéséhez vezethet, s így az államháztartás stabilitását teremtheti meg.
Az infláció révén ugyanis elérheti a kormány, hogy a bődületesen magas jóléti kiadások rovására a stratégiai kiadásokat támogassa. Elég annyit tennie, hogy rendszeresen alultervezi az infláció mértékét, s a nyugdíjakat, segélyeket, egészségügyi kiadásokat nem emeli olyan mértékben, amilyen mértékben romlik a forint értéke.
Az egész folyamat olcsóbb forinthitelekhez, a gyengébb forint az exportszektor élénkítéséhez, illetve az import visszaszorulása révén a hazai termelés erősödéséhez, az infláció felpörgetése pedig a költségvetési hiány csökkentéséhez vezet.
 
Háborús logika
 
Természetesen a külföld nem fogja tétlenül nézni a magyar kormány kalóz-akcióit, s így jó esélye van Magyarországnak arra, hogy komoly retorziókkal kényszerüljön szembenézni. Kormányzati források azt nyilatkozták, hogy fel vannak készülve arra, hogy a kialakuló intézkedéscsomagot nemzetközi jogi fórumokon támadják majd meg, de azt egyelőre nem tudhattuk meg, hogy miképpen kívánja kivédeni a kormány az esetleges szankciókat.
Pedig a most körvonalazódó rendszer logikájában ez is benne van. Orbán és kormánya túljutott azokon a dogmákon, amelyek barátokra és ellenfelekre osztják a világ nagy küzdőterét. A miniszterelnök jól megtanulta néhai kollégája, de Gaulle elhíresült szavait: „Franciaországnak nincsenek barátai. Franciaországnak érdekei vannak.” És ezeket az érdekeket a „barátok” rovására is érvényesíteni akarja.
A külföldi nyomást a külföldtől való függés csökkentésével lehet kivédeni. S ma már világosan látszik, hogy a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy lazítson az ország függőségén. Új szövetségeseket keresve és találva, Kínával, az arab országokkal, netán Oroszországgal együttműködve meglepően messzire mehet el ezen az úton. Azt azért nem tartom valószínűnek, hogy Magyarország elhagyná az Európai Uniót, de az már korántsem lehetetlen, hogy a világban felhalmozott vagyonok és jövedelmek újraosztásáért folyó nemzetközi küzdelemben hazánk ügyes hintapolitikával, a nagyhatalmak közötti lavírozó, el nem kötelezett magatartásával előnyös pozíciókra tud szert tenni. A háborúkat ugyanis nem azok szokták megnyerni, akik részt vesznek bennük, hanem azok, akik kimaradnak belőlük.    

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/api/trackback/id/tr63223035

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ámbátor 2011.09.13. 12:45:27

Hát irígylem az optimizmusodat.

Én azt látom, hogy a nyápic kovboj megint bement az ivóba és elkezdte a nagyfiúk söröskorsóit a földhöz csapdosni.

Eszköze semmi csak a pofája nagy.

És a végén mi szívjuk meg a hátulütőjét.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2011.09.14. 10:43:26

Ezek a pozitív hatások csak akkor következnének be, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk a velük járó negatív következményeket, de attól tartok, azok igen jelentősek lesznek, mégpedig a következők miatt:

1) Bankütközet - sajnos senki nem veszi figyelembe azt a nem elhanyagolható következményt, hogy mi lesz a bankok betéteseivel. Sokan ugyanis nem a magyar bankokba helyezik majd el a pénzüket, hanem külföldi számlát nyitnak. Bár ez nem sok embert érint, viszont ez a kevés ember igen jelentős tőkét tud megmozgatni. Ráadásul ha leértékelődik a forint, akkor a magyar banknál még az is jobb választás, ha devizában veszel fel kézpénzt, és azt otthon tartdod. Ezek a pénzek pedig nagyon hiányozni fognak a magyar gazdaságból. Ezt tovább erősíti a döntésekkel járó ki nem mondott üzenet: a) aki megtakarít, az később hátrányba kerül azzal, aki eladósodik (az ő pénzéből csoportosítanak át, még ha áttételesen is), b) ha a kormány úgy akarja, akkor felülírhat magánjogi szerződéseket.
2) Árfolyamcsata - ezzel az a bökkenő, hogy a magyar államnak elsősorban külföldi tartozásai vannak, így a forint leértékelődése növeli az államadósságot. Az exporttal kapcsolatban részben van igazad, ugyanis az a pénz, amit az exportőr kap, több lesz, mint korábban, de mivel ez a forint gyengüléséből származik, ezért reálértéken nem lesz nyeresége. Az importtal meg az a baj, hogy Magyarország bizonyos termékekből kizárólag import útján tud beszerezni. Ezek szükségszerűen drágábbak lesznek, vagy szélsőséges esetben nem lesznek kaphatóak. A gazdasági struktúrát elnézve ez elsősorban nyersanyagok, valamint az ezek segítségével készült áruk: hi-tech berendezések, vezetékek, járművek stb.
3) Infláció-offenzíva - ez az infláció valóban nem klasszikus pénznyomtatás, hanem egyszerűen rossz gazdaságpolitika. A döntések következménye egy kiszámíthatatlan gazdasági környezet, ami igen megnehezíti új vállalkozások indítását.
" E folyamat, bár igen-igen hátrányos a bérből élők számára, rendkívül előnyös az állam számára." A bibi az, hogy az állam pénze a bérből élők adójából származik. Lehet, hogy csökken az államadósság, de azon az áron, hogy a gazdaság beindításáért/felpörgetéséért felelős privát beruházások/befektetések elmaradnak.
4) Háborús logika - ez egy hibás döntés, ugyanis Magyarország "külföld függése" elsősorban nem az adott országok államaitól, hanem privát cégektől van, utóbbiakat pedig ez egyáltalán nem hatja meg. Rossz gazdaság esetén ezek a cégek nem fektetnek be, akik meg már itt vannak, drágábbak lesznek, leépítenek vagy rosszabb minőségű szolgáltatást nyújtanak.
"A háborúkat ugyanis nem azok szokták megnyerni, akik részt vesznek bennük, hanem azok, akik kimaradnak belőlük." Ezt jó lenne, ha a kormány is megfogadná, ugyanis ezzel döntéssel háborút indított elsősorban a magyar adófizető, hitelllel nem rendelkező állampolgárok ellen. A történelemben számos kormány próbálta ezeknek az embereknek a vagyonát különböző indokkal elvenni, az eredmény minden esetben katasztrófa volt.

Ratius 2011.09.14. 11:18:10

@stoic79:
Sajnos mélységesen egyetértek veled.
Nem is gondoltam egy percig sem, hogy az általam vázolt perspektíva valódi alternatíva lenne, de azt nem tartottam haszon nélkül valónak, ha összefoglalom, hogy a mérhetetlenül sok hátrány mellett milyen - esetleges - előnyök származhatnak a döntéasből. A hátrányokról elegen írtak már. Én az előnyökre koncentráltam. De persze tudom, hogy a kettő kéz a kézben jár.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2011.09.16. 10:26:16

@Ratius: Valóban lehetnek előnyei, de az általad említettek egy része egyszerűen nem igaz, ugyanis ezek előfeltevései nem igazak (pl. "E folyamat, bár igen-igen hátrányos a bérből élők számára, rendkívül előnyös az állam számára", "forint gyengülése az államadósság csökkentésében is szerephez juthat"). Ennek a döntésnek egyetlen pozitív hatása van, mégpedig az, hogy a hitelesek egy részének könnyebb lesz törleszteni. Ezt összehasonlítva a többi, amúgy minden állampolgárt érintő negatív hatással azt kell mondjam, hogy ez a javaslat több, mint káros.

_orchid_ 2011.11.02. 09:07:34

Teljesen véletlenül keveredtem erre a blogra. Elolvastam idörendi sorrendben visszafelé, de ennek az írásnak vannak okos megállapításai is, de vannak képtelen állításai is amiken teljesen fennakadtam.
A cikk írója egyoldalúan, figyelmen kívül hagyva- számtalan téves következtetést vont le a pénzromlás "áldásos" államháztartási kihatásairól. Az egyetlen pozitív hatása ami viszont elenyészö, az a többlet áfa bevétel, amivel a pozitívumok sora ki is merült. De ez is kérdéses.
A cca. 10000 milliárdos deviza adósság (a teljes 20625 mrd-ból kb. a fele) finanszírozása a pénzromlás miatt ellehetetleniti az állam müködését, miután az infláció cca 5%, ami a 10000 mrd-os HUF adósságon könnyít ugyan, a vele szemben álló - 1 év alatt - kb.20%-nyi deviza leértékelödésel szemben, ami viszont tragikus mértékü !
A devizahitelesek adósságának forintra konvertálása pedig egyszerüen képtelenség (cca 5000 milliárdról van szó ami állandóan emelkedik.)
Ha 200 ezernek embernek sikerül is kiszállnia az ördögi körböl, mi lesz a többi 800 ezerrel ? Hajlétalanok országa leszünk ?

A külföldi tulajdonú bankok esetleges ellehetelenítése látszólag kedvezne a magyar bankoknak (megjegyzem magyar bank csak a takszövök, az OTP 60% külföldi kézben van. nyrt lévén) csakhogy magyarországon nincs elegendö hitelezhetö töke, mindenképpen szükség van külföldi tökebevonásra.
Az említett "Ft leértékelödés jó az exportöröknek", mondat igencsak sántít, mert az exportra termelö cégek az alapanyagaik jelentös részét kénytelenek importból fedezni, mert nem mindig, söt szinte alig tudja hazai forrásból fedezni, mert sokszor nem az ár hanem a minöség a probléma + az energiahordozo nem import ?
Az Ft leértékelödés + infláció ráadásul drágítja, csökkenti a belsö fogyasztást, a kkv-k rohamos recessziója a munkanélküliséget növeli, ezáltal csökken az állam bevétele, nem beszélve a munkanélküli, szociális járadékok megugrásáról. A fekete gazdaság felerösödése szintén egyre nagyobb probléma lesz.
Az állami adóbevételek nagyon valószínü elmaradása, pedig maga után vonja az adóterhelés emelkedését, ami a 2012-es ktgvetésben visszaköszön, ez további recessziót eredményez. A minimálbér drasztikus emelkedése pedig soha nem látott munkanélküliségi hullámot fog eredményezni. Az egykulcsos is már kétkulcsos !
A gazdaság kiszámíthatatlansága pedig egyszerüen elképesztö, nem is tudom a Matolcsy az eszement intézkedései hatására hogyan várja el hogy itt bárki beruházzon hosszútávra.
De azt gondolom hogy kár folytatni, mert ezek az alapvetö hatások törvényszerüek, függetlenül attól hogy a voluntarista gazdaságpolitikusaink kijelentö módban mit szeretnének vizionálni.
Az infláció és az árfolyam további romlása tragikus hatású lesz mindenkire nézve, a devizahitelesek 80%-ára azonnali, a többiekre pedig lassú pusztulás vár.
Az állam pedig a 20000 milliárdos tartozását (fele HUF másik fele DEV) egyre magasabb kamattal tudja csak finanszírozni, ami további 100 milliárdok ablakon kidobását eredményezi. Lásd www.akk.hu lapon mekkora a felvett rövid és hosszúlejáratú devizakölcsönök kamata (6.7-8% közötti), ráadásul már a kutyának sem kellenek.
Na szóval, elöbb-utóbb elérkezik az igazság pillanata, Orbán és Matolcsy kénytelenek lesznek beismerni hogy Marx Károly csak egyszer született és azóta sem tudott reinkarnálódni.

(Egy tátott szájjal ámuldozó kisvállakozó....)
süti beállítások módosítása