Stumpf András, a Heti Válaszban (http://hetivalasz.hu/jegyzet/csonka-orszagnak-csonka-preambulumot-36238/) szellemes észtornára hívta az országot. Azt írja: „Nem minden nemzedéknek adatik meg, hogy alkotmány-tervezeteket készítsen, s ha már a parlamenti ellenzéket nem mozgatja a dolog, … hát miért ne szöszölne el a polgár ezzel, szabadidejében.” Nekem nagyon tetszik a felvetés, mindjárt ide is írom a magam Preambulumát, némi magyarázatokkal ellátva. Utána ide másolom Stumpf András tervezetét (kihagyva belőle Stumpf egyébként sokszor okos magyarázatait), majd a Fidesz eredeti koncepciója következik. Kérem valamennyi bloggert, kommentelőt, egészítse ki a tervet a maga elképzelésével. Így igazi népballada-szerű preambuluma lehetne az új alkotmánynak.
Stumpf tervezetéből szerintem hiányzik az emelkedettség és a pátosz, ami egy alkotmány szövegében mégiscsak helyénvaló. Az eredeti Fidesz-szövegből és a Stumpf-kocepcióból egyaránt hiányzik néhány fontos utalás az alapvető emberi jogokra, a polgári átalakulás értékeire, azaz hiányzik a magyar középkorból a modern Magyarország felé vezető ív. Enélkül azonban az alkotmány a levegőben lóg, rendelkezései nem állnak viszonyban az elmúlt száz-kétszáz év polgári fejlődésével.
A himnusz kezdő sorát, és a Szent Koronára való utalást meghagytam, hogy jó legyen a jobbosoknak, a többi középkori idétlenséget kigyomláltam, hogy jó legyen mindenki másnak. Viszont belecsempésztem a szövegbe az emberi jogokat és a polgári Magyarország eszméjét, hogy még jobb legyen nekünk. Az eredeti szövegben idegesítően sok az ígéret és a vállalás, amiket sürgősen elhagytam, tekintve, hogy az alkotmány nem ígér és vállal, hanem kimond és akkor az úgy is van.
Ezek szellemében módosítottam a preambulumot. Íme:
A Boldogok a Sajtkészítők szövege
Magyarország Alaptörvénye
Isten, áldd meg a magyart!
Nemzeti hitvallás
Mi, az ezer esztendős magyar állam polgárai, egy új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Midőn Szent István királyunk egy évezreddel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette, arra szövetkeztek eleink, hogy megtartsák országunk szabadságát és függetlenségét, arra szövetkeztek, hogy nemzetünk számára az anyagi és szellemi jólét, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság áldásait biztosítsák. Elődeinkhez híven valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Ezért tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk demokratikus hagyományait, a Szent Koronában megtestesülő eszmét, amely az évszázadok során új tartalmakat is magába olvasztva, változásaiban is kifejezi Magyarország állami folytonosságát, nemzet egységét és alkotmányos hagyományait. Tisztelettel emlékezünk hőseinkre, akik a magyar szabadságért harcoltak és dolgoztak, büszkén vállaljuk az előttünk járó nemzedékek nagyszerű tetteit, amelyekkel megteremtették a korszerű, polgári Magyarországot.
Országépítő, nemzetgyarapító, kultúrateremtő elődeinkhez híven valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság, amelyet az állam által tiszteletben tartott emberi és polgári jogok keretei között birtokol minden ember. Ezért nem ismerjük el alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Elítéljük azokat, akik gyilkos eszmék bűvöletében vagy a nemzetiszocialista, kommunista megszállókat szolgálva magyar polgárok megsemmisítésében, megnyomorításában segédkeztek, elítéljük azokat, akik gyávaságból, vagy ordas eszmék nevében háborút, nyomort és szenvedést hoztak a Duna menti népeknek.
Tisztelve más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével, mert hisszük, a nemzetek sokrétű alkotása révén gyarapszik az emberiség. Tudjuk, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez, miképpen a Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat, kultúrája gazdagítja közös hazánkat. Büszkék vagyunk elődeink, kortársaink és fiaink nagyszerű szellemi alkotásaira, büszkék vagyunk azokra, akik tehetséggel, szorgalommal gyarapították és gyarapítják Magyarország, Európa és az emberiség közös értékeit. Becsüljük országunk különböző vallási és kulturális hagyományait, anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával biztosítjuk az utánunk jövők életfeltételeit. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel gyarapítják Magyarországot.
Stumpf András tervezete
Magyarország Alaptörvénye
Isten, áldd meg a magyart!
Preambulum
Szent István királyunk ezer éve szilárd alapokra helyezte a magyar államot, hazánkat a keresztény Európa részévé tette. A magyar állam népei évszázadokon át harcokban védték Európát. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Magyarország keresztény kultúrájú ország. Tiszteljük országunk különböző vallási hagyományait, akárcsak a Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat, akiknek kultúrája gazdagítja közös hazánkat. A Szent Korona Magyarország alkotmányos állami folytonosságának és a nemzet egységének legfőbb jelképe, amely kifejezi: a nemzet része minden magyar, éljen bárhol a világban. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Elítéljük azokat, akik gyilkos eszmék bűvöletében vagy a nemzetiszocialista, kommunista megszállókat szolgálva magyar polgárok megsemmisítésében, megnyomorításában segédkeztek a huszadik században. Hazánk 1947. február huszonötödikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikára, az első szabadon választott országgyűlés megalakulásának napjára - hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdőpontjára - tesszük. Országunk szabadságát az 1956-os szabadságharcból eredeztetjük.
A Fidesz-KDNP szövegváltozata
Magyarország Alaptörvénye
Isten, áldd meg a magyart!
Nemzeti hitvallás
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.
Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista "alkotmány" jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
