Tisztelt Bíróság!
Kérdések egész sorával vagyok kénytelen a T. Bírósághoz fordulni. A T. Bíróság által a közelmúltban, Dr. Dániel Péter úr ügyében hozott ítélet olyan problémákat vet föl, amelyekre jogkövető állampolgári igyekezetem dacára sem találok választ. A T. Bíróság minapi ítélete indoklásában ugyanis úgy fogalmazott, hogy Horthy Miklós szobrának vörös festékkel való leöntése „erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt". Bár tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon a bírói ítéletek nem precedens értékűek, mégis fontos kérdésnek tűnik, hogy a T. Bíróság által is rongálásnak elismert cselekedet határai kiterjeszthetőek-e, vagy pusztán Horthy Miklós szobrának vörösre mázolására vonatkozik az erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos megítélés.
Mi rongálás és mi nem?
A bírósági döntés kapcsán a magyar állampolgároknak sürgős útmutatásra van szükségük abban a tekintetben, hogy mely szobrok megrongálása tekinthető proszociális cselekedetnek, s melyek rongálása értékelendő antiszociális tettként.
Milyen alapon kell eldöntenünk, hogy a magyar történelem jeles alakjait mintázó köztéri szobrok közül, melyik szobor rongálható meg és melyik nem? Melyik történelmi alak tekinthető felelősnek a maga korában elkövetett gyilkosságokért, háborús bűntettekért, népirtásokért, és emberiség ellenes bűntettekért, s melyik nem? Az a tény például, hogy ma elítéljük a vallási türelmetlenséget elégséges indok-e arra, hogy az eretneküldöző, keresztes háborúkat vívó magyar uralkodók szobrait megrongáljuk?
Kiterjeszthető-e az „erkölcsileg pozítív” mérce más létesítményekre is, vagy efféle „társadalmilag hasznos” rongálásnak csak köztéri szobraink esetében van helye? Emléktáblák, épületek, közparkok, esetleg egyéb emberi alkotások, mondjuk gépek, gépjárművek esetén létezik-e proszociális rongálás?
Fontos kérdések ezek T. Bíróság! Mert pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy például egy autó felgyújtása, amely autó köztudottan környezetszennyező, amely környezetszennyezés hatására globális felmelegedéssel, és mindenféle ebből fakadó szörnyűséggel küzdünk, szóval egy autó megrongálása tekinthető-e erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos tettnek?
Ki rongálható és ki nem?
De van ennél fontosabb problémám is a T. Bíróság ítélete kapcsán. Nagyon nagy kérdés számomra, hogy a rongálás pusztán elhunyt személyekkel kapcsolatban értelmezhető helyesnek, vagy élőkkel kapcsolatban is. Mennyiben tekinthető erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos cselekedetnek, az, ha egy rossz, gonosz, kegyetlen embert leöntök vörös festékkel, vagy könnyű testi sértésben részesítek, azaz megrongálom?
A politikai felelősség kérdése is igen nehezen értelmezhető mostantól kezdve. Megrongálhatjuk-e erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos módon politikusainkat, akiknek kormányzása, illetve politizálása időszakában gonosz, embertelen, vagy helytelen tetteket követett el a magyar társadalom? Minden politikus felelős – és ezért proszociális módon rongálható – a maga korában elkövetett bűnökért, visszaélésekért, ostobaságokért, vagy csak néhányan? Egészen konkrétan megfogalmazva: Horthy után Orbán, Mesterházy , Gyurcsány is leönthető piros festékkel, vagy nem? És, ha nem, ugyan miért nem?
Tágabban értelmezve is jelentős az én problémám. A politikusokon túl, milyen politikai aktivitást kifejtő személyek rongálhatóak meg erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos módon? Államfők? Miniszterelnökök? Miniszterek? Parlamentin képviselők? Vagy akár egyszerű párttagok, netán szavazatukkal antiszociális cselekedeteteket hitelesítő választók is?
Mi az igazság és mi nem?
Végezetül szeretnék útmutatást kapni az erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos tevékenység általános mibenlétével kapcsolatban. A jogi tényállások sokaságán kívül, miféle cselekedetek megítélésére terjed ki ezentúl bírói hatáskör? Honnan kell tudnom azt, hogy egy cselekedet erkölcsileg pozitív tartalmú, vagy nem az? Én természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a társadalmi etika megszabja az erkölcsi mércét, de eddig ez úgy működött, hogy belátásom szerint, személyes értékítéletem alapján gondolhattam ezt helyesnek, amazt helytelennek. Most azonban bírósági ítélet szabja meg, mi az erkölcsileg helyes. De mi az erkölcsi kánon ezentúl?
A társadalmilag hasznos fogalmával kapcsolatban is súlyos problémával küzdök. A társadalmi hasznosság ugyanis – mint arra a T. Bíróság bölcs ítéletében utal – nagymértékben függ attól a társadalomképtől, amit helyesnek vallunk. Az a történelmi értelmezés, amely Horthy Miklóst elítéli és ezzel párhuzamosan Dr. Dániel Pétert lényegében felmenti, eddig pusztán egy lehetséges történelemképnek tűnt. Egyik történész így, a másik úgy értelmezte Horthy szerepét, és a tudományos vitával kapcsolatban eddig nem volt lehetősége a bíróságnak arra, hogy ítéletet hozzon. Mostantól kezdve van. De vajon a történelmi értelmezéseken kívül létezik-e preferált, azaz erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos társadalomtudományi irányzat? A szociológia, a politológia, a közgazdaságtan melyik iskoláját kell a jövőben követnünk ahhoz, hogy tisztes állampolgárok lehessünk? Kiterjed-e ezentúl a bírói igazságszolgáltatás a tudomány más területeire is? Számíthatunk-e arra, hogy a T. Bíróság a részecskefizika, a molekuláris biológia, vagy esetleg a matematika egyes kérdéseiben állást foglal?
És végezetül egy igen fontos, de annál egyszerűbb kérdés: hogyan értelmezendő a jogbiztonság abban az országban, amelyben a bíróság nem a törvények egyszerű és egyöntetű tényállása alapján ítéli meg a cselekedeteket, hanem a saját kútfőből vett, olykor nagyon is zavaros tudományos, féltudományos, sőt esetleg áltudományos vélekedései alapján? Miféle igazságszolgáltatás az, amelyben a bíró személyes véleménye, mondjuk a Horthy Miklóssal kapcsolatos ellenérzései fölülírhatják a jogi tényeket?
Ha tetszett a bejegyzés, ha örömmel olvasod a BASK (Boldogok a sajtkészítők) megrázóan provokatív, üdítően szellemes és elkeserítően valósághű írásait, lájkold a BASK facebook oldalát, oszd meg barátaiddal a felszabadító, vagy éppen felháborító cikkeket, mert előfordul, hogy egyébként izgalmas posztok nem kerülhetnek ki az Index címoldalára.
