Természetesen kívülről képtelenség minden faluban, városban, kerületben átlátni a helyi viszonyokat, de amit tudok, az elég ahhoz, hogy levonjam a merész, és meglehetősen szubjektív következtetést: jönnek a janicsárok!
Központi közkép
A Fidesz központja az elmúlt hónapokban számos településen felszámolta a régi helyi alapszervet, s helyükre új emberekből álló csapatot állított, illetve ahol erre lehetőség volt, olyanokkal töltötte fel a települési gárdát, akiknek korábban hírüket sem hallották a helyiek. Elsősorban azok a települési pártszervezetek estek áldozatául a Fidesz belső tisztogatásának, amelyek túlzott önállóságukkal megnehezítették a központ dolgát, vagy valami újonnan kialakult érdekrendszer harmóniájába nem voltak beilleszthetőek.
Azok az alapszervezetek, azonban, amelyeknek vezetése igyekezett megfelelni a Fidesz központ elvárásainak, még akkor is elkerülhették a felsőbb szintről lecsapó beavatkozást, ha nyilvánvalóan hülyeségeket műveltek, így semmi esélyük nem volt az önkormányzati választásokon sikerre vinni a pártlobogót.
Nem véletlen, hogy a Fidesz helyi jellegű kampányt egyáltalán nem folytatott, néhány országosan ismételt jelszóval tudta le a választási küzdelmet. A konkrét települések konkrét problémáiról Fideszes jelöltek gyakorlatilag nem beszéltek, sőt a legtöbb faluban és városban a Fideszes jelöltek egyáltalán nem beszéltek. Plakátjaik és az országos kampány médiafoglalásai szóltak helyettük. Tudomásom szerint néhány kivételtől eltekintve, gyakorlatilag megtiltotta a pártközpont a helyi kampányt, nehogy a helyi jelöltek nekiálljanak idétlenkedni választókörzetükben, s ezzel lerombolják azt a közképet, amit a pártközpont nagy nehezen felépített.
Utópia...
Az elsöprő országgyűlési győzelmet követően így most az elsöprő önkormányzati győzelmet olyan helyi szervezetek nyerték meg, amelyek engedelmesen követik a pártközpont utasításait, nem kísérleteznek azzal, hogy a központi akarattal szemben a helyi érdekeket próbálják érvényesíteni, mi több, sokuknak semmiféle véleménye nincs a helyi ügyekről.
Hamarosan megszólalnak majd azok, akik a demokrácia felszámolása miatt sajnálkoznak, látván, milyen engedelmesen simulnak bele az orbáni fülkeforradalomba az önkormányzatok. Ám a helyzet az, hogy éppen ideje volna felszámolni ezt a húsz évvel ezelőtt kialakult, utópisztikus önkormányzatiságot. Amikor ez a rendszer megszületett, irreális várakozással tekintett az ország a jövőbe. Az önkormányzatiság azonban szinte semmiben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem a polgárság szabad önszerveződésének, érdekartikulációjának, hanem egy szűk politikai elit zsákmányszerzésének lett a terepe.
A háromezer kétszáz önálló települési önkormányzatból nagyjából ezer kezdettől életképtelen, másik ezer a fenntarthatóság határán billeg, s a teleüléseknek alig harmada az, amelyik valóban működik valahogyan. Ám a viszonylag jól funkcionáló önkormányzatokat is át- meg átjárja a korrupció, a hozzá nem értés, a koncepciótlanság, a délibábkergetés, az úrhatnámság, egyszóval uralja a politikai elit rablógazdasága.
Ha most a Fidesz janicsárokat állíthatott a települések élére, akkor hamarosan megszűnik az elmúlt húsz év önkormányzatisága. Mégpedig különösebb ellenállás nélkül tűnik majd el ez az eleve hamis rendszer. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a települések élére hamarosan központi utasításokat végrehajtó hivatalnokok kerülnek. Ma persze még nem lehet tudni, hogy ezek az emberek titulus szerint jegyzők, vagyongazdák, vagy alpolgármesterek lesznek-e, az biztos, hogy a települések önálló gazdálkodása nagyon hamar véget ér. Vele együtt megszűnik a helyi mutyi, a helyi korrupció, a helyi presztízsberuházás lehetősége is. És így, értelemszerűen, megszűnik a helyi erős emberek kiemelkedésének esélye is.
...és realitás
A mélységesen idealisztikus eszmékből származó liberális önkormányzatiságunk, egy-két év alatt átadja a helyét egy konzervatív helyhatósági rendszernek, amelyben a kormányzat akarata minden játszótérépítés, iskola felújítás, vagy vízelvezető árok kivitelezésénél megjelenik majd.
Az igaz, hogy ez a szisztéma jutalmazhat és büntethet, ha akar, de az is biztos, hogy a nemzeti jövedelem szűkös forrásait ésszerűbben oszthatja el, mint a ma még létező önkormányzati rendszer.
És ne Orbánt tessék okolni azért, hogy ez most így lesz. Húsz éve volt a magyar polgárságnak arra, hogy kezébe vegye, saját érdekeinek megfelelően irányítsa önkormányzatait. Nem tette meg. Nem volt képes arra, hogy megtegye. Orbán, azonban, mint reálpolitikus, most már nem igen járhat más úton. Mert a sokat emlegetett, alapos reformra szoruló, nagy ellátórendszerek egyike az önkormányzatiság. És ennek reformja most, hogy janicsárok vették birtokba, nagyobb konfliktusok nélkül is levezényelhető. Nem úgy, mint például a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy átalakítása.
